Nem p�lda n�lk�li, de m�gsem megszokott helyzet, ez�ttal �n voltam az interj�alany. K�sz�n�m az �tletet, nem volt ellenemre, igyekeztem pontos �s �szinte v�laszokat adni.
   Akinek az interj�t adtam �s aki sz�nh�zi p�holyban f�nyk�pen meg�r�k�tett, szer�nyen azt k�rte, csak �gy szerepeljen: -km-. Tiszteletben tartom.

Pedag�gus, Pr�ga szak�rt�, �r�, blogtulajdonos – �rt�kteremt�. Nem sz�nh�zbar�t, t�bb ann�l. A sz�nh�zbar�t t�ls�gosan elhaszn�lt, �rt�ktelen fogalom �s kifejez�s r�d.

Mi az �s�lm�nyed a sz�nh�zzal?  Mi�rt pont a sz�nh�z?

Erre k�tf�le v�laszt adhatok. Az egyik, hogy magam sem tudom. A m�sik, hogy eg�szen egyszer�en �gy sz�lettem.

M�gpedig Budapesten, de egy akkor �s m�g sok�ig kis k�zs�gben – ma m�r kisv�rosban – �ltem. F�v�rosnak h�vt�k azt is, a Maty� f�v�rosnak, de ett�l m�g nem lett gazdagabb a helys�g infrastrukt�r�ja, term�szetesen sz�nh�za sem volt. Itt azonban meg�llok n�h�ny sz�ra, hogy elmondhassam, nem �gy, mint kor�bban, az 1920-as �vekben, amikor b�rmily hihetetlen�l hangzik, Mez�k�vesden, a 20.000 f�t sem sz�ml�l� k�zs�gben j�l felszerelt, igazi, nagy sikereket l�tott k�sz�nh�zat �p�tettek maguknak. Az orsz�gban egyed�l�ll� volt, saj�t t�rsulattal. Diadalmasan indult, m�ltatlanul, szomor�an �rt v�get. Nem �rdemelte sem ezt, sem a feled�st, t�rt�net�t �n kutattam fel �s tettem k�zz�, „Az elfeledett te�trum” c�mmel. El�rtem azt is, hogy a megnyit�s 100. �vfordul�j�n, 2024. augusztus 16-�n eml�kt�bl�t avassanak a hely�n ma �ll� �p�letn�l.
   B�r mind Miskolc, mind Eger k�zel volt, az akkori k�zleked�si �s egy�b viszonyok k�z�tt gyermek- �s ifj�koromban igazi sz�nh�zat csak telev�zi�ban l�thattam, az akkori helysz�ni k�zvet�t�sekben. �s ma is j�l eml�kszem a Sz�nh�zi Album c�m� rendszeresen jelentkez� m�sorra, V�radi Gy�rgy vezette. Ugyan�gy ott �ltem a k�sz�l�k el�tt, mint az el�ad�sokn�l. Hogy honnan ered a m�ig tart� t�retlen szerelem, nincs r� magyar�zat, �szt�n�s. Mondom: �gy sz�lettem.
   Gimnazistak�nt m�r �l�ben is r�szese lehettem el�ad�soknak, a helyi m�vel�d�si h�zban a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z b�rletrendszerben t�jolt, de m�s el�ad�sok is helyt kaptak, neves f�v�rosi sz�n�szekkel. M�ig elismer�ssel gondolok r�, hogy a sz�npadm�ret�ben ugyan megfelel�, zenekari �rokkal is rendelkez�, de sem oldalsz�npaddal, sem zsin�rpadl�ssal, sem sz�ks�ges vil�g�t�s- �s hangtechnik�val nem b�r� helysz�nen milyen el�ad�sokat l�thattunk, a B�nk b�n c�m� oper�t�l, a Hawaii r�zs�ja c�m� nagyoperetten �t az �rm�ny �s szerelemig, N�meth L�szl� darabokig…

Hol tal�lkozik Juh�sz Ferenc eddigi �let�tja a sz�nh�zzal, hol kapcsol�dik �s hol fon�dik bele?

A mi ismerets�g�nk a Miskolci Nemzeti Sz�nh�zhoz k�t�dik, de az �let�t-tal�lkoz�s Egerben t�rt�nt, a kilencvenes �vek legelej�n �s �n term�szetesen soha nem fogom megtagadni azt az id�szakot. Fiatal feln�ttk�nt �lhettem meg az egri sz�nh�z �jj�sz�let�s�t, �jra �n�ll� t�rsulat l�trej�tt�t. A k�zleked�si viszonyok akkor sem voltak m�g sokkal jobbak, sz�nh�z ut�n sem busszal, sem vonattal nem lehetett visszajutni, aut�m nem volt – az�ta sincs – m�gis sokszor ott voltam, egy ismer�s�m seg�ts�g�vel, aminek viszont az volt az �ra, hogy fizettem az � jegy�t is �s m�g a benzin �r�ba is besz�lltam.
   Gali L�szl� volt akkoriban a direktor. Munkahelyemen iskolai lapot alap�tottam, szerkesztettem, 1989-t�l 2003-ig l�tezett, mindv�gig rendszeresen k�z�lt �r�sokat az el�ad�sokr�l, egy id� ut�n m�r k�l�n sz�nh�zi mell�kletekkel is jelentkezett. Interj�t k�rtem Gali L�szl�t�l, �gy indult vele �s a G�rdonyi G�za Sz�nh�zzal a szorosabb kapcsolat. Amikor 1993. m�jus�ban a Magyar Telev�zi� Sz�nh�zi Napl� c�m�, mindig egy-egy sz�nh�zat bemutat� sorozata – nem dicsekedni szeretn�k vele, de t�ny, hogy az �n kezdem�nyez�semre – Egerb�l jelentkezett, m�r �n is beker�ltem az ad�sba, egy n�h�ny perces besz�lget�s erej�ig. Sz�nh�zi t�rgy� �r�saim az 1994 �s 1999 k�z�tt �l� Heves Megyei Nap c�m� napilapban is megjelentek.
   Nem hagyhatok ki olyan alkalmakat, mint amikor egy darab utols� el�ad�s�n v�ratlanul a sz�npadra sz�l�tottak, vir�ggal, pezsg�vel, mindannyiuk �ltal al��rt k�peslappal k�sz�nt�ttek, ott a k�z�ns�g el�tt az el�ad�s szerepl�i �s alkot�i, �s �r�k�s N�z� c�met kaptam. Ennek �ppen 25 �ve. Vagy amikor a t�rsulatt�l t�voz� m�v�sz – aki ma a V�gsz�nh�z tagja – egy k�l�n nekem sz�l� meghajl�ssal b�cs�zott el�ad�s v�g�n. Ezt �rta nekem ut�na az esem�ny egyik szemtan�ja: „ahogy meghajolt �n el�tt - na, az torokszor�t� �rz�s volt.”

�s hol tal�lkozunk el�sz�r Pr�g�val?

Gimnazista koromban t�rt�nt. Vagy m�g ann�l is kor�bban? A harmadik �vfolyamot befejezve a sz�nid�ben egy t�rsas�tra mentem Pr�g�ba az Express Ifj�s�gi Utaz�si Irod�val. �desap�m r�di�amat�rk�d�tt – volt kapcsolata Pr�g�val is, meg is van a QSL-lap (a sikeres kapcsolatteremt�st igazolta vissza) a Kett�s h�dtorony fot�j�val, eltettem. Tal�n ez a lap, ezzel a k�ppel j�tszhatott k�zre az �ti c�l kiv�laszt�s�ban. No, meg az a m�v�szeti album, amit szint�n m�g valamikor gimnazista koromban kaptam – ez is egy kedves v�letlen, hogy �ppen ezt –, amikor m�g nem is sejtettem, milyen sokat jelent k�s�bb sz�momra ez a v�ros. A reprodukci�kon a grafik�k, festm�nyek mind Pr�ga utc�it, tereit, h�zait �br�zolt�k, az els� 1493-b�l val� volt, az utols� 1924-ben k�sz�lt. De mi�rt mondtam, hogy tal�n m�g ann�l is kor�bban? Amikor 1971 nyar�n – j�v�re 55 �ve lesz m�r ennek! – kisz�lltunk a vonatb�l �s a vas�t�llom�s �p�let�b�l kil�pve megpillantottam a L�porkapu var�zslatos, �don torny�t �s a k�rnyez� utc�kat, azonnal l�ngol� szerelmet �reztem (�s ez az �rz�s val�ban nem lankad� intenzit�ssal tart az�ta is) Pr�ga ir�nt. De �reztem valami m�st is. Azt, hogy �n ezt a v�rost – ahol pedig soha addig nem j�rtam – ismerem! �s ezt az �rz�st igazolni l�tszott az a t�ny, hogy miut�n elfoglaltuk a sz�ll�sunkat, �n elindultam egyed�l, v�rakoz�st nem t�r� izgalommal �s �gy j�rtam-keltem az utc�kon, tereken, hogy egyszer sem t�vedtem el (nem volt n�lam t�rk�p), mindig siker�lt odajutnom, ahov� akartam. Mintha csak valahonnan, kor�bbr�l ismern�m a j�r�st.

Mi�rt �ppen Pr�ga v�lt ennyire eggy� veled?

L�tezik egy mond�s, amely szerint „Pr�ga nem ereszt.” Akit egyszer meg�rintett, tudja, milyen szerencs�je van �s milyen j�, hogy nem ereszti. Ami engem illet, a mindent �that�, kedves melank�lia, a v�ros reg�i, t�rt�nete, irodalma, az �p�t�szet (g�tik�t�l barokkon �t a m�ig) olyan eklektikuss�ga, amely v�g�l is var�zslatos egys�get hoz l�tre, a csod�latos – sokszor „rejtett”, csak egy jelent�ktelen kapun �t megk�zel�thet� – kertek �s parkok, a m�lt �s jelen megkap� egys�gbe forrotts�ga, a nagyon gazdag kultur�lis �let (nota bene, �n Pr�g�ban is j�rok sz�nh�zba!) �s lehet�s�gei, amelyek mik�zben egy kedves, sz�vet �s lelket nyugtat� hely, megadnak mindent, amit egy nagyv�rost�l v�rhatunk – mindez igen-igen k�zel �ll hozz�m. De nyugodtan mondhatjuk �gy is, ahogyan a k�rd�sben �llt, eggy� v�lt velem. V�t�zslav Nezval �rta, Pr�ga az es� ujjaival c�m� vers�ben: „Hogy szabad �lmok �s v�gyak szabad f�rfij�nak szabad sz�v�vel tanultam meg szeretni �t mint aki �v�nek �rzi a j�v�t / Hogy �gy tanultam meg szeretni �t mint ahogyan nem szerette m�g senki sem eddig.” Hasonl�an �rzek �n is �s meg is pr�b�ltam megfogalmazni, szavakba �nteni Pr�ga – Sz�nh�z – Szerelmek, s�tareg�ny egy misztikus v�rosr�l c�m� k�nyvemben.

Ha egy f�l �vet elt�lthetn�l valahol a vil�gon, hova utazn�l? Mi�rt pont Pr�g�ba? (Vagy mi�rt nem?)

Helyes a felt�telez�s, igen oda. A mi�rtet, azt hiszem, az el�z� k�t k�rd�sre adott v�laszom megvil�g�tja. Az az id�, amit egyszerre el tudok ott t�lteni (sajnos p�nz is van a vil�gon), sohasem el�g nekem �s mindig szomor�an j�v�k el.
   Ha azonban az eltekinthetetlent�l m�gis eltekinten�k, sz�vesen t�lten�k f�l �vet p�ld�ul Ath�nben, Lisszabonban, Tallinnban, Tbilisziben, Toront�ban… ahol mindenhol j�rtam m�r, ez�rt is v�gyom vissza. Mindegyiknek megvan a maga – Pr�g�t�l nagyon k�l�nb�z�, de azt bennem elhalv�ny�tani nem tud� – var�zsa. Ath�n – a t�rt�nelem, a leny�g�z� �p�t�szeti eml�kek, a csod�latos m�zeumok, esti r�l�t�s a L�kab�ttosz-hegy tetej�r�l a kivil�g�tott v�rosra, forr� ny�ri �jszak�k buzuki muzsik�val k�s�rve. Lisszabon sz�k utc�i a h�res-neves villamosokkal, amelyek hihetetlen �gyess�ggel kanyarognak rajtuk, a csemp�zett fal� h�zak k�l�nleges l�tv�nya, a tengerparti eleg�ns s�t�nyok �s – ki ne maradjon! – a fado zene �s dal keser�des, melankolikus hangjai. Tallinn. �szak lehelete, k�z�pkori utc�k, a k�l�n�s dallam� nyelv. Tbiliszi – eur�pais�g �s keleti sz�nek �s �let�r�m elegye, k�zvetlen emberek. Toront� – a metropolis l�ktet�s�ben nyugalmat ad� helyek, a v�rosk�p, felh�karcol�k, viktori�nus utc�k, k�nai negyed egy�ttese. Gazdag kultur�lis �let. Ott egy�bk�nt, ha nem is hat h�napot, de kett�t elt�lthettem.

Mi a sz�modra leg�rt�kesebb �rt�ktelen t�rgyad? Mi�rt pont az?

Vannak persze, valakit�l kapott vagy �ppen utaz�saimb�l – m�ig 39 orsz�gban j�rtam a vil�gban – hozott t�rgyaim, eml�keim (t�gabban �rtelmezve a t�rgyak fogalm�t), amelyek csaknem egyform�n �rt�kesek sz�momra. De egy pr�gai kockak� az �r�asztalomon �ll, mindig szem el�tt, sok-sok �ve. �s van egy f�nyk�pem, hagyom�nyos, k�zbe vehet�, nem csak digit�lisan l�tez�. Operap�holyban �l�nk valakivel. Olyan �rz�sek f�znek hozz�, amelyek m�lyen �lnek bennem, mintha mindig is l�teztek volna �s sz�momra sosem lesz v�ge. Ezt v�lasztom.

Mennyire ragaszkodsz t�rgyakhoz? Mi alapj�n ker�l ki valami n�lad p�ld�ul a polcra?

Van, ami praktikus okokb�l (k�nnyen �s gyorsan kell adott esetben a kezembe akadnia), de a k�rd�s nyilv�n nem ezekre az esetekre vonatkozik. A kedves t�rgyaimhoz mindig ragaszkodom. Mit�l lesz egy t�rgy kedves sz�momra? Egy�rtelm�en az �rzelmi k�t�d�st�l, att�l, amire vagy akire eml�keztet, a t�rt�nett�l, az embert�l, ami-aki vagy egy�tt a kett�, ha r�n�zek, r�gt�n szembe jut. De van olyan is, aminek a fentiek alapj�n ott lenne a helye, viszont annyira csak r�m tartoz�nak, annyira szem�lyesnek �rzem a t�rgy, valamint a benne rejl� tartalom hozz�m val� viszony�t, hogy nincs �gy szem el�tt. Amikor �gy �rzem, el�veszem.

Milyen id�zetet �rn�l ki a nappalid fal�ra? Tenn�l ki k�pet? Milyen van esetleg �s milyent tudn�l m�g elk�pzelni?

Id�zetet ki�rni nem szeretn�k. K�pek vannak. A r�gi Pr�g�r�l k�sz�lt sz�nes metszetek m�solatai, illetve mai m�v�szi fot�k a v�rosr�l. Ezek mind kisebb m�ret�ek. De van h�rom nagyobb m�ret�, m�s-m�s t�m�j�, �rzelmileg sz�momra �sszekapcsol�d� fot�m is, aj�nd�kba kaptam a k�pek k�sz�t�j�t�l. �rt�k�ket n�velik a nekem sz�l�, r�juk �rt szavak.

Melyik �r�t�l olvastad a legt�bb m�vet (�nsz�ntadb�l), �s melyik m�ve tetszett a legink�bb?

H�ha! Erre nem tudok pontos v�laszt adni. Mindig nagyon sokat olvastam, gyermekkoromban is �s az�ta is �gy van. Akkoriban minden csal�dban – m�r ahol adtak erre, szerett�k a k�nyveket, az irodalmat – szinte „k�telez�en” ott volt a polcokon h�rom nagy sorozat: Az �n k�nyvt�ram (ez volt az ifj�s�gi), az Arany k�nyvt�r �s a Milli�k k�nyve. N�lunk is. Mindh�romban ott voltak a magyar- �s a vil�girodalom klasszikusai. De emellett is nagyon sok k�nyv�nk volt m�g. �gy sokr�t� irodalmi alapokra tehettem szert �s a k�nyv szeretete az�ta is velem van. Nem klasszikusokat olvastam-olvasok csup�n, hanem kort�rs irodalmat is, reg�nyt, novell�t, dr�m�t, verset, J�kai, Dickens, Shaw, M�ra Ferenc, Thomas Mann, Gorkij, Miksz�th, Oscar Wilde, Kr�dy, Moravia, Jorge Amado, Jane Austen, Szerb Antal, Zola, Jack London, M�ricz Zsigmond, Kaffka Margit, Kipling, Verne, Szab� Magda, Illy�s Gyula, V�r�smarty, Romain Rolland, Szab� L�rinc, Selma Lagerl�f, Shakespeare, Mark Twain, �rk�ny Istv�n… jutnak eszembe �gy hirtelen �s v�letlenszer�en a szerz�k, de nem �rtem a v�g�re, csak abbahagyom. Mindig �nsz�ntamb�l! Az egyetlen kiv�telt az iskolai k�telez� olvasm�nyok jelentett�k, de azok is ugyan�gy �rdekeltek, sohasem �reztem azt, hogy valamif�le k�nyszer volna vel�k megismerkedni. �s ami tetszett, mindig sz�vesen olvastam �jra. Itt visszautalok a sz�nh�z vil�g�ra is. Minden nekem tetsz� produkci�t hajland� vagyok sokszor, ak�r huszonvalah�nyszor is megn�zni. Akik tudj�k ezt r�lam, n�ha megk�rdezik, hogyhogy nem unom meg. �n pedig nem �rtem a k�rd�st – �s a v�laszom is ez szokott lenni –, mert ha p�ld�ul a polcunkon ott van egy kedves f�nyk�p, azt unjuk? Nem. Mi�rt nem? Hiszen l�ttuk m�r eleget. Ha van egy kedvenc dalunk, amit ak�r mi is sz�vesen d�dolunk, �nekl�nk, unjuk? Nem. Mi�rt nem, hiszen minden taktus�t r�g ismerj�k, k�v�lr�l f�jjuk? Sat�bbi… Mi�rt �ppen a sz�nh�zi el�ad�st kellene megunnom, aminek r�ad�sul m�g az az el�nye is megvan, hogy mivel �l� m�faj, egy kicsit minden este m�s? �s akkor beillesztem a sorba a k�nyveket, sz�vesen olvasom �jra �ket. �gy a cseh irodalom (Pr�ga-hat�s!) n�lunk m�ltatlanul kev�sb� ismert, a rendszerv�lt�sig m�g csak-csak kiadott, de az�ta t�bbnyire legfeljebb antikv�riumban fellelhet� remekeit. Higgy�k el nekem, nagyon �rdemes elolvasni Bohumil Hrabal (� kiv�tel a mell�z�s al�l) m�vein k�v�l p�ld�ul Jan Neruda: T�rt�netek a r�gi Pr�g�r�l, Ivan Olbracht: Jesenius sz�n�sz k�l�n�s bar�ts�ga, Milo� Urban: Santini nyelve – a f�ny reg�nye, Gustav Meyrink: A nyugati ablak angyala, Vladim�r Neff: A tizenharmadik szoba, Josef �kvoreck�: Csoda c�m� reg�ny�t, Egon Erwin Kisch, a sz�guld� riporter (r�la sem nagyon tudnak ma m�r) pr�gai t�rt�neteit, V�t�zslav Nezval, Jaroslav Seifert �s m�sok verseit – megint csak v�letlen sorrendben �s megint csak abbahagyva, nem a v�g�re �rve!
   De, hogy legkedvesebb k�nyveket is megnevezzek (a cseheken k�v�l), nagyon szeretem Szerb Antal: Utas �s holdvil�g�t, k�l�n�s atmoszf�r�ja, �lmodoz� vil�ga �s v�gs� kicseng�se miatt: „�s ha az ember �l, akkor m�g mindig t�rt�nhetik valami.” Bulgakov: A Mester �s Margarit�j�t, mondanival�j�n t�l misztikuma �s elragad� humora miatt. A Micimack�t, amit mesereg�nynek mondunk, de sokkal-sokkal t�bb ann�l (de ha m�r mese, Andersen gy�ny�r� mes�it is). Kr�dy Gyula m�veit. Reymont: Parasztok c�m� leny�g�z�en sz�nes reg�nyfolyam�t. We�res S�ndor gyermekeknek �s feln�tteknek sz�l� verseit, darabjait – a szakdolgozatom is We�resr�l �rtam. �s itt ism�t abbahagyom…

Mi ragad meg legink�bb ezekben a m�vekben? Hogy tudsz ezekkel az �r�kkal cinkoss�gba ker�lni?

Ha van a m�ben valamif�le var�zs (egyenesen misztikum is lehet), ami elrugaszkodik a f�ldh�zragadts�g talaj�t�l �s ak�r borzongatva is adott esetben, de vonz finom titokzatoss�g�val. Ennek azonban nem kell minden j� k�nyvben felt�tlen�l jelen lennie, nem alapvet� krit�rium – l�sd p�ld�ul a fentebb eml�tett Reymont reg�nyt, arra sem jellemz�. A m�sik, az �rzelmek jelenl�te. Ez is kett�s dolog nyilv�n, hiszen p�ld�ul Zola reg�nyekben nem oly m�don vannak jelen, ahogyan az hozz�m k�zel �ll, m�gsem gondolom, hogy azok nem j�k. J�magam ink�bb �rzelmes, s�t romantikus-szentiment�lis t�pus vagyok. �s nem, nem vagyok hajland� ezt egy percig sem sz�gyellni vagy rejtegetni, ahogyan manaps�g divat. „Ny�lasnak” mondj�k, ha valaki gazdag �rzelmeket ny�ltan ki mer mutatni, pl�ne, ha az illet� f�rfi. �n pedig azt gondolom, nemt�l f�ggetlen�l szeg�nyebb az, akinek nincsenek gazdag �rzelmei. �s ha vannak, pl�ne, ha szerencs�s az illet�, van �let�ben, aki k�zel �ll hozz� �s megoszthatja vele, akkor tegye meg!
   A cinkoss�g pedig ad�dik mag�t�l, hiszen, ha val�ban �rdekel, amir�l az �r� besz�l �s ha val�ban �gy teszi, hogy az hatni tud r�m, akkor m�r a m�nek �s az alkot�si majd befogad�si folyamatnak mindketten alapvet� r�szesei, ha �gy tetszik cinkosai vagyunk.     

�s a te k�nyved? Van p�rhuzam az el�bb elmondottakkal? Megihlettek m�s k�nyvek?

P�rhuzam felt�tlen�l van. Te olvastad a reg�nyemet, tudod, hogy mik�zben kedvcsin�l� is �s ak�r egyfajta speci�lis, de korrekt pr�gai �tikalauznak is �rtelmezhet�, a cselekm�nyt �tsz�vi mindv�gig egy finom misztikus sz�l, m�gnem minden a hely�re ker�l. Azt viszont nem mondan�m, hogy m�s k�nyvek ihlettek meg�r�s�ra vagy ak�r �r�sa k�zben. Pr�ga maga ihletett meg, a v�ros �s a hozz� f�z� �rzelmeim, azut�n adtam m�g ehhez egy kis filozof�l� hajlamot is – ez a h�rom egy�tt volt az alap, amit m�r „csak” gazdag�tani kellett, sz�nekkel felruh�zni.

Ha egy vil�gh�r� emberrel tal�lkozhatn�l, ki lenne az, �s mit k�rdezn�l t�le?

Nem az els� v�ratlan t�mav�lt�s besz�lget�s�nkben, de ez nem szemreh�ny�s �s zavarba hozni sem fog (nem gondolom azt egy�bk�nt, hogy ilyen sz�nd�kod volna). Viszont ez az els� k�rd�s, amire egyszer�en az�rt nem mozdultak meg fejemben azonnal a gondolatok – ahogyan az eddigiek eset�ben mindig –, mert ezen m�g sosem t�prengtem. Mondjuk megk�rdezn�m Karik� Katalin Nobel-d�jas kutat�biol�gust, biok�mikust, hogy neki melyik sz�pirodalmi alkot�s tetszett a legink�bb �s mi�rt. Az�rt ezt k�rdezn�m, mert meggy�z�d�sem, hogy az irodalom, a j� k�nyvek hat�sa jelen kell, hogy legyen minden m�velt ember �let�ben, akkor is, ha p�ly�ja eg�szen m�s s�kon mozog.

�n „tal�lkoztam” Karik� Katalinnal – de csak egy mosolyra. Sz�modra mi teszi szimpatikuss�, �rdekess� a szem�ly�t? Gondolod, hogy a k�rd�sedre a k�lcs�n�s bizalom jegy�ben v�laszolna?

�n azt hiszem, hogy igen. Eleve, ha felt�telezem, hogy feltehetn�m neki a k�rd�st, azzal azt is felt�telezem, hogy volna valami el�zm�ny, valami olyan szitu�ci�, kapcsolat, amiben term�szetes lenne. Mi�rt szimpatikus? Ez – mivel nem ismerem szem�lyesen csak meg�rz�s, illetve a l�tott-hallott-olvasott megnyilv�nul�sai alapj�n lesz�rt, nyilv�n szubjekt�v, de att�l m�g lehet pontosan eltal�lt �ll�spont. Mi�rt �rdekes? Mert egy olyan helyzetben l�pett sz�nre, amikor nagy sz�ks�g volt megold�sra a Covid j�rv�nyt megf�kezend�, �leteket megmentend� �s tudott seg�teni.  Nem v�letlen az a Nobel-d�j.

Ha m�r biol�gia… ha valamelyik �llatkertben egy eg�sz napot egyetlenegy �llat megfigyel�s�vel kellene t�lten�d, melyik �llatot v�lasztan�d �s mi�rt?

Meg fogsz lep�dni – err�l a k�rd�sr�l is eszembe tud jutni Pr�ga. Csak az a baj, hogy az �llatot, amit v�lasztan�k, �llatkertekben ritk�n tartj�k. A j�gmad�rr�l van sz�, IV. Vencel cseh kir�ly (1361-1419) kedvenc�r�l. Ez a pr�gai kapcsolat vele �s igaz�b�l csak ez�rt kezdett el �rdekelni, m�gnem meg is tetszett nekem, sz�nes megjelen�s�vel, de az ottani �llatkertben sajnos �ppen nincs, b�r ma is �l Pr�g�ban. �n �lve m�g sohasem l�ttam. Csak kit�mve (�s van egy makett r�la az �r�asztalomon), illetve p�ld�ul a K�roly h�d �v�rosi h�dtorny�n, d�sz�t� mot�vumk�nt. De, hogy valami m�st is v�lasszak, legyen a tarajos s�l, szeret egyed�l lenni �s szereti az �jszak�t – �s ide, ha nem egy komoly interj�t adn�k, hanem a k�z�ss�gi m�di�ban �rtam volna ezt, tenn�k egy mosolyg� emojit, �gy viszont ink�bb elmondom, amire az olvas� val�sz�n�leg maga is gondol, igen, �n is szeretek egyed�l lenni (jegyezz�k meg, az egyed�ll�t nem a mag�nyoss�g szinonim�ja!) �s �n is szeretem az est�t, az �jszak�t.

Est�t, �jszak�t, ami a sz�nh�znak is igazi ideje. Hi�ba ugyanaz a produkci�, egy d�lut�ni el�ad�shoz k�pest az eg�sz �lm�ny, maga a sz�nh�z var�zsa m�gis m�s. J� sz�nh�zba j�rni? Melyek a legeml�kezetesebb el�ad�said, amiket l�tt�l? Mi tette �ket eml�kezetess�? A hangulat, helysz�n, a rendez�s, a zene vagy a szerepl�k?

Sz�nh�zba j�rni j� (tudom, hogy ezt te is tudod)! Nyilv�n azzal a megjegyz�ssel, ha sz�nvonalas el�ad�sokat l�thatsz. Legeml�kezetesebb el�ad�sok? Most az fog t�rt�nni, ami az �r�kr�l �s m�veikr�l sz�l� k�rd�sn�l is t�rt�nt. Felsorolok teljesen v�letlenszer�en eszembe jut� eml�kezetes el�ad�sokat, nem befejezve, csak abbahagyva a sort. Lionel Bart: Oliver (Palladium, London, 1997), Claudel: A selyemcip� (G�rdonyi G�za Sz�nh�z, Eger, 2010), Bernard Slade: A f�rfi, akit szeretek (Mad�ch Kamara, Budapest, 1992), Pam Gems: Piaf (G�rdonyi G�za Sz�nh�z, Eger 1999), Shakespeare: R�me� �s J�lia (Miskolci Nemzeti Sz�nh�z 1983),Henry Arthur Jones: The Silver King (Niagara-on-the-Lake, Kanada, 1993), Rossini: A sevillai borb�ly (Semperoper, Drezda, 2019), Arbuzov: K�sei tal�lkoz�s (Mad�ch Kamara 1982), �brah�m P�l: B�l a Savoyban (Eesti Rahvusooper, Tallinn, 2018), Mozart: Don Giovanni (St�tn� opera, Praha, 2024), Rebecca Lenkiewiczov�: No�n� sez�na (Stavovsk� divadlo, Praha, 2017). Mi tette �ket eml�kezetess�? Az �ltalad felsoroltak k�z�l mindegyikhez k�thet� legal�bb egy, de t�bbh�z k�thet� t�bb is vagy ak�r mindegyik egy�tt.  

Mi�rt �rdemes a sz�nh�zzal egy�ttm�k�dni, belefolyni a mindennapjaiba? Mi teszi ezt a tev�kenys�gedet sz�pp�, emberiv� vagy �rt�kess�?

A kulcssz� ott van a k�rd�sben. Ha adott egy ember, aki ennyire sz�nh�zbolond, az egy�ttm�k�d�s r�v�n r�sze is lehet ennek a vil�gnak, nem csak passz�v, befogad�, de akt�v r�szese.

Besz�lget�s�nk v�g�hez k�zeledve, vill�mk�rd�sek - r�vid indokl�sokkal:

1) Operett vagy musical?
Nem tudok vagylagos v�laszt adni. Mindkett�, ha min�s�gi a zene, a rendez�s, az eg�sz el�ad�s.

2) Klezmer vagy kort�rs?
A kort�rs zen�t sem vetem el gondolkod�s n�lk�l – de klezmer.

3) Ibsen vagy Csehov?
Csehov. Ha egy id�ben �s egy helyen �l�nk, szerintem j�kat tudtunk volna besz�lgetni.

4) V�gj�t�k vagy klasszikus?
Klasszikus. Egyszer�en k�zelebb �ll hozz�m.

5) Shakespeare vagy Molière?
Mindkett�! L�sd az el�z� k�rd�sre adott v�laszt!

6) A f�sv�ny vagy a Tartuffe?
A f�sv�ny. Tal�n Harpagon monol�gja miatt is.

7) A Mester �s Margarita vagy Az ember trag�di�ja?
Is-is! Mindkett� remekm�.

8) Ray Cooney vagy Feydeau?
Feydeau – a maga m�faj�ban � a klasszikus.

9) K�s�rletez� vagy r�szv�teli sz�nh�z?
Nem tudok d�nteni, de egyiket sem utas�tom el.

Z�r�sk�pp, melyik a kedvenc id�zeted, amivel a legeslegink�bb tudsz azonosulni? �s van-e saj�t, m�sik ilyen id�zeted?

Gy�ny�r� �s sz�nes �letem volt �s van. Ami pedig rossz volt m�gis, arr�l ut�lag mindig kider�lt, hogy megvolt a haszna, ha nem �gy t�rt�nik, nem k�vetkeztek volna el m�s dolgok, amelyek viszont m�r �jra nagyon j�k voltak. Teh�t: „Nem, nem b�nok semmit sem!” (�dith Piaf - Non, je ne regrette rien). �s �gy �rzem, emell� m�sik nem is kell.

K�sz�n�m a besz�lget�st.