3.27.

19.00 Kert�sz Lilly - F�bri P�ter: L�togat�k (G�rdonyi G�za Sz�nh�z)
03.28.
19.00 Sz�kely J�nos: Caligula helytart�ja (Kecskem�ti Ruszt J�zsef St�di� Sz�nh�z)
21.00 Id�k folyam�n (G�rdonyi G�za Sz�nh�z)
03.29.
15.00 E.T. (Szakk�r-Akku Mad�ch trag�di�j�b�l - 16 �ven fel�lieknek!)
19.00 We�res S�ndor: Psych� (Kr�dy Kamarasz�nh�z, M�ricz Zsigmond Sz�nh�z,  
Ny�regyh�za)
03.30.
15.00 Kicsi nyuszi hopp hopp (Kino)
03.31.
18.00 Tasn�di Istv�n: A fajok eredete (N�z�m�v�szeti Kft.)
20.30 Pint�r B�la: A szutyok (Pint�r B�la �s t�rsulata)
04.01
19.00 Gianina C�rbunariu: 20/20 (Yorick St�di�)
04.02.
Edward Albee: Mese az �llatkertr�l (Csokonai Sz�nh�z
Kamarasz�nh�za, Debrecen)

   Blask� Bal�zs, a G�rdonyi G�za Sz�nh�z �j igazgat�ja rendk�v�li t�rsulati �l�sen ismertette elk�pzel�seit, melyek szerint "180 fokos fordulatot" hajtva v�gre az eddigi m�v�szi ir�nyvonalban "klasszikus, konzervat�v, formailag modern  nemzeti n�psz�nh�zat" k�v�n megval�s�tani.

  A megfelel� atmoszf�r�t mag�nak az el�ad�snak kell megteremtenie, m�gis, a n�z�t�rre l�pve m�r �rz�nk a leveg�ben valami izgalmat, valami titkot, furcsas�got - k�sz�nhet�en a szok�sosan fogad�hoz k�pest letomp�tott �s megv�ltoztatott vil�g�t�snak.
   A mi, mennyi �s hogyan fog kit�rni, napvil�gra ker�lni k�rd�se �s m�g�tte fojtott, lappang� erotika – e k�t dolog jellemzi az Olympi�t. Az pedig Moln�r Ferenc mesteri k�pess�geinek k�sz�nhet�, hogy a vibr�l� izgalom az utols� percig v�ltozatlanul megmaradhat.  
   Egyetlen helysz�nen �s egyetlen �jszak�n j�tsz�dik a cselekm�ny, nagyon leegyszer�s�tve egy megleck�ztet�s t�rt�nete. A magyar husz�rtiszt megfizet az osztr�k hercegn�nek, annak ellen�re - �pp az�rt a lehet� legm�lyebben s�rtve –, hogy szereti.
   A nagyszab�s� – sz�neiben a fojtott erotikus hangulathoz igazod� – d�szletben (Cziegler Bal�zs) a szerepl�k t�rsadalmi helyzet�k foglyai, egy r�sz�k kisszer�, korl�tolt, m�sik r�sz�k nem teheti meg, de �rizv�n rangjuk nagyra tartott �rt�keit – �s nem mellesleg el�nyeit, nem is akarj�k megtenni, hogy sz�tfesz�ts�k kereteiket. �gy k�v�nj�k �r�k id�re viselni a rangot �s minden j�t, mi vele j�r, ahogyan teszik ezt – els�sorban a h�lgyek - F�z�r Anni gy�ny�r� jelmezeivel. Persze, nem mindegy, kik �s hogyan interpret�lj�k Moln�r pontos, t�vedhetetlen�l hat�, minden felesleges sallangot n�lk�l�z� mondatait. Nyilv�n minden el�ad�s meg�t�l�se szubjekt�v �s mindig lehetne egy szakmai vita sor�n kifog�solni val�t is tal�lni, de az Olympia siker, ez tagadhatatlan. Az eddigi el�ad�sokat hossz�, lelkes taps k�vette.


 

  A c�mszerepben Szab� Em�lia. Hideg eleganci�ja m�g akkor sem enged fel, amikor egy�rtelm�v� v�lik, hogy m�r nincs miben b�znia, pedig tal�n most el�sz�r t�rt�nik meg vele, hogy nem kaphat meg valamit, amire �h�tozik. Mik�zben szinte szoborr� merevedve �ll a sz�npad el�ter�nek k�zep�n, mintha azon t�prengne, mindez egy�ltal�n val�ban megt�rt�nhetett-e vele, de szem�ben ott a v�lasz is, s a felismer�s, hogy t�bb� m�r nem az az �rtatlan, de v�dett �s sebezhetetlen l�ny, aki addig volt.
   �tv�s Andr�s kapit�ny�t megkem�ny�ti a s�rtett �n�rzet. A l�nyt megh�d�t� f�rfias b�jt �s kedvess�get elsz�nt szak�tani akar�s v�ltja fel, hi�ba �rezz�k, �s tudja maga is, hogy a szerelem nem m�lt el. A s�rt�s t�l m�ly volt.
  Olympia �desanyja – Boz� Andrea - j�l elsaj�t�totta az arisztokratikus k�r�kben megszokott �s elv�rt viselked�sm�dot, de van olyan ravasz, hogy ki is tudja haszn�lni a saj�t �rdek�ben, s van olyan okos, hogy �gy „sz�rjon oda” arisztokrata t�rsainak, hogy azok m�g csak igaz�b�l visszav�gni sem nagyon tudjanak.
   Az orr�t mindenbe bele�t�, folyton �s kev�ss� j�indulat�an figyel� Lina szerep�ben Fekete Gy�rgyi az ismert karaktert sz�rakoztat� perceket szerezve fogalmazza meg.
   Szint�gy sz�rakoztat� Vajda Mil�n Albertje, aki szinte csak saj�t mag�val �s �rz�keny lelk�vel t�r�dve jelent�ktelen megjegyz�seken lovagol akkor is, amikor a cselekm�ny m�r tovahaladt.


 

   Kasz�s Gerg� t�bornoka komikus, de szeretetrem�lt� figura, a t�bornoki rang parancsol�shoz szokotts�g�val, ugyanakkor csal�dj�n bel�li hat�rozatlans�g�val, valamint atyai szeretet�vel.

 

Schruff Mil�n csend�re folyton „�rtelmetlen�l n�z” – de mit is tehetne, amikor �szbeli k�pess�geit val�ban meghaladj�k a s�r�n v�ltoz� esem�nyek, ellentmond� fordulatok. Nincs � hozz�szokva „nagypolitikai” kih�v�sokhoz �s d�nt�sekhez e kies f�rd�helyen.
   A darab sz�vegk�nyve b�ven tel�tett eleg�ns t�rsalg�si fordulatok k�nt�s�be b�v� humorral. Csizmadia Tibor rendez�se kibontja �s a m�ra utal� tartalmakkal is gazdag�tja ezt finom, rafin�ltan cs�p�s humort �s a szerepl�k ebben igaz�n partnerek. Sokszor hangzik fel nevet�s a n�z�t�ren.

El�ad�sfot�k: D�m�lky D�niel

 

   Kert�sz Lilly Mindent felfaltak a l�ngok c�m� �n�let�r�sa alapj�n k�sz�lt ez a sz�npadi j�t�k, �tdolgoz�sban r�szt vett a rendez�, Blask� Bal�zs is.  
   1944. m�rcius�ban Lili rokonait�l t�rt haza Egerbe, n�h�ny nappal az esk�v�je el�tt, �m miel�tt ez bek�vetkezhetett volna munkat�borba ker�lt, majd v�gleg elszakadt csal�dj�t�l. A d�szlet fontos �s uralkod�, de egyszer�s�g�kkel hat� elemei a r�gi Egert �br�zol� fot�k. Seg�tenek felid�zni a v�ros �s ezen kereszt�l az akkori id�k hangulat�t. A kell�keket pantomim (Karsai J�nos) helyettes�ti, a szerepl�k mozdulatok seg�ts�g�vel l�ttatj�k �ket – munk�ra k�sztetve k�pzelet�nket, ezzel is akt�v r�szes�v� t�ve az el�ad�snak, amely f�jdalmas eml�keket id�z, de aki olyan szerencs�s, hogy k�s�bb sz�letv�n eml�kei nem lehetnek arr�l a korr�l, annak is tanuls�gos �s megrend�t� a t�rt�net. Aktualit�s�t pedig mi sem igazolja jobban, mint az, hogy ma ism�t megjelennek itt-ott a k�zbesz�dben azok a gondolatok, amelyek akkor, amikor Lilly �lete nagyot fordult. Szerepl�k: Sa�rossy Kinga, M�sz�ros S�ra, N�dasy Erika, Tunyogi P�ter, Szab� Em�lia, Liszt�czki P�ter, Farkas Vera, Dimanopulu Afrodit�, Balogh Andr�s, V�rhelyi D�nes, iv�dy Erika. D�szlet: Sz�kely L�szl�. Jelmez: J�nosk�ti M�rta.       

   H�l�s taps fogadta a t�r�k nagyk�vets�g k�pvisel�je �s t�r�k  telev�zi�sok �rdekl�d�s�vel is k�s�rt bemutat�t.
   Egym�st id�z� forr�sok - a sz�nh�z honlapja is ezt vette �t - szerint a zeneszerz� �letm�v�nek cs�csa ez az operett, ami megsz�let�sekor, 1905-ben, t�m�j�val �s magyaros dallamvil�g�val hatott a nemzeti �rzelmekre �s k�zben kiel�g�tette a k�z�ns�g sz�rakoz�si ig�ny�t. (Az m�r nem biztos, hogy ez a legn�pszer�bb Huszka m�. A Bob herceg vagy a M�ria f�hadnagy legal�bb ennyire az, k�sz�nhet�en bizony�ra annak, hogy a G�l baba dallamvil�ga k�zelebb �ll a dalj�t�k m�faj�hoz, de m�g v�goper�kkal val� rokon�t�st is megkock�ztatn�k.)
   Vajon mi�rt esett a v�laszt�s �ppen a G�l bab�ra? Zenei ig�nyess�ge mellett tal�n az�rt, mert ugyanakkor kiel�g�t egy olyan ig�nyt is, amit a k�l�nb�z� internetes f�rumokon az igazgat�v�lt�ssal kapcsolatos komment�rok �gy fogalmaznak meg, hogy „sz�nh�zba sz�rakozni j�runk, kikapcsol�dni” – �rtve ezalatt, hogy ne kelljen b�bel�dni gondolkod�ssal, �rtelmez�ssel, katarzissal, csak laz�n, elpihedve �rezz�k j�l magunkat. A G�l bab�ban csordog�l sz�pen a mese, s tudjuk, a v�g csak boldog lehet. F�lre�rt�s ne ess�k, ez nem felt�tlen�l baj, egy �vadon bel�l lehet l�tjogosults�ga ennek is (csak nehogy az eg�sz �vad ilyen legyen).
   „Mes�s �lmot”, vagy „�lommes�t” pr�b�lunk sz�npadra var�zsolni – mondta Szegv�ri Menyh�rt, rendez�, akinek munk�it kifejezetten szeretem �s nagyra �rt�kelem. A mese olyan t�rt�net, aminek tanuls�ga, hogy a j� elnyeri jutalm�t, a rossz pedig megb�nh�dik, de legal�bbis hoppon marad. Ez marad�ktalanul meg is t�rt�nik. Mit�l �lom ez az el�ad�s? Nekem legink�bb att�l, hogy mint �jszakai �lmainkban, �sszekeverednek val�s k�pek, t�rt�n�sek �s fant�zi�nk k�pei (t�ncol� r�zsakert).
  Az el�ad�s jelent�s r�sze egy – term�szetesen �tl�tsz� – t�llf�gg�ny m�g�tt zajlik. Szokott helyemr�l, az els� sorb�l v�gig �gy �reztem, elz�rja el�lem azt a vil�got, amelynek r�sze kellene lennem. �lmainkban mi is ott vagyunk a helysz�nen, egy�tt az �lom szerepl�ivel - most ez k�z�m �s k�z�j�k �llt. Term�szetesen tudom, hogy nem az els� sor n�z�sz�g�re kompon�l�dik egy el�ad�s, nekem m�gis az a kedvencem, mert k�rp�tol az arcok �s szemek k�zeli l�tv�nya. Megn�ztem t�volabbr�l is a G�l bab�t. Val�ban, ezt az elv�laszt�st onnan nem �reztem olyan er�snek �s a sz�npadi t�r h�rom s�kja (a f�gg�ny el�tti r�sz, m�g�tte a forg�sz�npad �s a k�rus) is �gy �rv�nyes�lt igaz�n. A t�llf�gg�ny egy�bk�nt alapvet�en vet�t�v�szonk�nt szolg�l. Ut�bbi �vek tendenci�ja a vet�tett d�szlet, d�szletelem. A r�zs�k, s�t anim�lt, hervad�, kiny�l� r�zs�k k�pe a mai vil�g vizu�lis ig�nyihez k�zel�t. Hogy azut�n ez az operett vil�g�val mennyire kompatibilis, d�ntse el ki-ki mag�nak, t�lem nem volt idegen, s�t nemcsak kieg�sz�tette a l�tv�nyt, hanem szimbolik�j�val gazdag�totta is.
   A d�szlet fontos, s�t alapvet� r�sz�t k�pez� mozgathat� elemek eleinte folyamatosan v�zen ring� vitorl�sokra eml�keztettek (tudom, m�s �rtelmez�sben vir�gszirmok) - nem csak engem, a mellettem �l� h�lgy is ezt mondta a sz�netben, m�g ki nem tal�ltam magamnak azt a magyar�zatot, hogy az �lom tenger�n ringnak. Az pedig nem j�, ha ilyen mell�kgondolatok terelik el a figyelmet.
   Tal�n �rezhet� is az eddigiekb�l, hogy az el�ad�s l�tv�nyvil�ga (d�szlettervez�: Gr�f Gyula, Szegv�ri Menyh�rt) ink�bb egy mai modern, de sz�nes, mes�sen vonz� �lomk�p, m�g az �tvitt �rtelemben is sz�nes jelmezek (H�ros Annam�ria) ink�bb �rzik az operett-hagyom�nyokat.
   Hossz� id� �ta az els� alkalom, amikor versbe szedett sz�veg hangzik el Egerben, m�r eleve adva bizonyos zeneis�get, ezt eg�sz�tik ki a dallamok, k�zt�k olyan nagyon n�pszer�ek �s ismertek, mint a Darumad�r fenn az �gen vagy a Borban az igazs�g. A verses sz�veget �szrev�tlen�l �rtelmezve, sz�pen, term�szetesen mondj�k az el�ad�s szerepl�i.
   A zene �s dalok min�s�gi hangz�s�t az Egri Szimfonikusokb�l alakult zenekarnak, Nagy Zolt�n zenei vezet�nek �s Mar�k Erzs�bet korrepetitornak is k�sz�nhetj�k. Az Eszterh�zy K�roly F�iskola �nekszakos hallgat�ib�l alakult nagyszer� k�rus v�gig egy h�ts� s�kban helyezkedik el, l�pcs�zetes sorokban �s csak akkor kapnak megvil�g�t�st, amikor �nekelnek, m�skor l�thatatlanok.
   A c�mszerepben Tunyogi P�ter. Prec�z, megb�zhat� sz�n�sznek tartj�k. �rtam ezt r�la �n is m�r t�bbsz�r �s mint mindig most is bebizonyosodott. J�l eml�kszem �vekkel ezel�tti nagy szerepeire �s sz�vesen l�ttam �jra nagyobb feladatban. K�l�n kiemeln�m sz�p sz�vegmond�s�t.
   Az operettek hagyom�nyos n�gyese itt is jelen van, de a fent eml�tett dalj�t�knak megfelel�en az�rt nem a hagyom�nyos felfog�sban.
   Primadonna: Leila, G�l baba l�nya - Szab� Em�lia.  Finom, cizell�lt sz�ps�g. Megk�zel�thetetlens�g �s forr� szenved�ly egy�ttese. A bemutat�n �reztem n�mi elfog�dotts�got – az�ta kibontakozott. Tegyem hozz� az �nk�ntelen�l is ad�d� hasonlatot? Kiny�lt a r�zsabimb�.
   Bonviv�n: G�bor di�k - H�se Csaba. Musical szerepek ut�n operettben (ami azonban nem szokatlan, most csak r�gebbi egri el�ad�sokra utalok – p�ld�ul a Cs�rd�skir�lyn� B�ni gr�fj�ra, vagy fell�p�seire az Operettsz�nh�ban). �nektud�sa, �br�zol� k�pess�ge egyar�nt elismert �s k�zkedvelt.  
  Szubrett: Mujk� feles�ge - N�dasy Erika. Kedves, term�szetes humor�, rokonszenves kisember, akinek j�l felv�gott a nyelve �s nemigen tesz lakatot a sz�j�ra, de nagy sz�ve van �s �rzelmei ir�ny�tj�k.
   T�ncoskomikus: Mujk� - Kasz�s Gerg�. A Darumad�r fenn az �gen c�m� dalhoz f�z�d� csal�di eml�kei miatt maga k�rte a rendez�t, hogy megkaphassa a szerepet. �rezni, hogy a dalhoz val� k�t�d�se mennyire seg�tett mag��nak �rzi figur�j�t.
   Sz�v�s Gy�z� – kedvelem, ha �nekelni is hallom - Ali bas�ja �s Vajda Mil�n b�r�ja, egy-egy kisebb-nagyobb hatalommal rendelkez� ember �rz�kletes t�pusa.
   A koreogr�fi�t T�ri Lajos k�sz�tette. �tletes, kedves, hogy a t�nckar eleven�ti meg a r�zsakert n�v�nyeit.  A (t�llf�gg�ny m�g�tti, behat�rolt �s az eml�tett d�szletelemekkel is sz�k�tett) t�rb�l k�vetkezik tal�n, hogy sokszor ink�bb csak a karok, kezek mozognak. A mozdulatok, t�ncl�p�sek, t�ncgesztusok a mai jelleget er�s�tik, m�g olyan is megesik, hogy groteszk elemekb�l teremtenek harm�ni�t.
   H�l�s taps fogadta a bemutat�t – �n kicsit zavarban voltam, mert az �lom vitt ugyan mag�val, de nem sodr� lend�lettel. Minek k�sz�nhet� ez? �gy v�lem, nem az alkot�knak, az okok ink�bb mag�ban a darabban keresend�k.

Z�lfik�r: R�cz J�nos, Feh�r Istv�n
Zulejka: Fekete Gy�rgyi
Kocsm�ros: Balogh Andr�s
M�ezzin, B�rt�n�r, Szolga: Horv�th Ferenc
Tolvaj, Szp�hi kapit�ny: T�th Levente
Polg�rok, Polg�rasszonyok, Eunuchok, H�remh�lgyek, Zar�ndokok Iv�dy Erika, Csere Zolt�n, Darabont �ron, Feledi J�nos, Horv�th Zita, Nagy Eszter Kata, Zombori Dorottya, Szeles Vikt�ria

Vil�g�t�s: Ol�h S�ndor
Hang �s vet�t�s: Voz�ry D�nes
�gyel�: H�dosi Ildik�
Rendez�asszisztens �s S�g�: Horv�th �va
 

  1923 - Virginia Woolf,  a tragikus sors� �r�n� hossz� gy�gykezel�se ut�n elkezdi �rni "Dalloway asszony" c�m� reg�ny�t. 1951 - Laura, egy �ngyilkoss�gra hajlamos v�rand�s h�ziasszony meglepet�sk�nt f�rj�nek sz�let�snapi �nneps�get akar szervezni, de teljesen belefeledkezik a v�letlen�l kez�be akadt reg�nybe. 2001 - Clarissa, a kiad�tulajdonos AIDS-ben szenved� bar�tj�nak, a k�lt�nek akar meglepet�s �nneps�get rendezni. Az els� n� �rja a reg�nyt, a m�sodik olvassa, a harmadik �t�li – �gy fon�dik �ssze a sorsuk az �r�k c�m� (Michael Cunningham Pulitzer-d�jas  reg�ny�b�l  k�sz�lt) filmben.

   Feledi J�nos k�t �ve k�sz�l r�, hogy  t�ncsz�nh�zi el�ad�st hozzon l�tre az �ltala nagyon szeretett film nyom�n, s most v�gre minden szellemi �s gyakorlati felt�tel egy�tt volt - azzal egy�tt, hogy a produkci� k�lts�geit maga �llta. (Nagyon szimpatikus nekem az az �szinte �r�m, amellyel fogadta a sikert, a  pozit�v szakmai visszajelz�st.)
   Persze, ha valaki minden el�zetes ismeret n�lk�l szembes�l azzal a leegyszer�s�tett, de gyakran elhangz� k�rd�ssel, hogy „�s mir�l sz�lt?”, akkor nincs k�nny� dolga. De gondoljunk csak bele, m�g pr�zai el�ad�sokkal is megeshet, hogy a cselekm�ny elmes�l�se neh�zs�get okoz, itt pedig a t�nc nyelv�re k�dolt cselekm�nnyel tal�lkozunk! S ha ez - a zen�vel, f�nyekkel �s m�s t�nyez�kkel egy�tt - meg�rint benn�nket, ha tud sz�lni hozz�nk, akkor minden rendben van.
   Az Id�k folyam�n meg�rint…   
   Milyen boldognak lenni? Milyen n�nek lenni?
Milyen meghalni? Ezek a k�rd�sek �s a  n�i l�lek �rdekli Feledi J�nost, s az, hogyan jut el valaki od�ig, hogy �ngyilkos legyen.
   Egy-egy f�nyn�gyzet mind a h�rom n� j�t�ktere a st�di�sz�nh�z sz�npad�n, ebben a val�s�gos n�gyzettel jelzett mikro-t�rben �lik �let�ket. El�sz�r sz�l�ban mutatkoznak be, k�s�bb egy�tt is. Az el�ad�st v�gigk�s�ri egy �rdekes formai �tlet. A v�g�l �ngyilkos n� az els� percekt�l az utols�kig amikor sz�nen van, ha nem t�ncol, akkor �r. Kr�t�val �r a falakra, k�s�bb m�r a padl�ra, a f�nyn�gyzetekbe is… (A n�z�t�r bal oldal�nak sz�l�n �l� n�z�k sajnos gyakorlatilag semmit sem tudnak elolvasni, l�t�ter�k�n k�v�l esik. Ez nem befoly�soln� felt�tlen�l az el�ad�s meg�rt�s�t, �lvezet�t, de annyiban m�gis zavar�, hogy megosztja a figyelmet, v�gig ott motoszk�l a gondolat, hogy vajon mit �rhat…) A bet�k - a reg�ny - megelevenednek a filmben, a fekete fel�leten t�ncol� feh�r kr�t�t k�vetve feh�r ruh�s n�k t�ncolnak a sz�npadon.
Az �rtelemmel �s �rzelemmel teli koreogr�fi�t  Barta D�ra, Kulcs�r No�mi, Horv�th Zita �s Feledi J�nos (aki nemcsak a rendez�-koreogr�fus, de t�ncosk�nt is r�szt vesz az el�ad�sban) m�ly �t�l�ssel t�ncolja.
   Zene: mont�zs. D�szlet: Minorics Kriszti�n. Dramaturg: Liszt�czky Hajnal. Produkci�s asszisztens: L�z�r Rita, M�nes Rita.
 

   Viszonylag r�vid id�n bel�l ez a m�sodik Bulgakov bemutat� a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban (kor�bban: Iv�n, a rettent�, 2008 – rendezte Szegv�ri Menyh�rt).
   Vegy�nk k�t n�z�t! Egyik�k a reg�nyt nem olvasta, a sz�nh�zban egyszer�en csak sz�rakozni v�gyik �s nem b�nja, ha „A selyemcip�” bonyolult �sszef�gg�sei �s monol�gjai ut�n most form�s n�i test, v�ratlan �s megh�kkent� fordulatok, egy kis – a n�z�teret is bevon� – felfordul�s fogadja, s nem kell k�l�n�sebben korrajz, sorselemz�s meg�rt�s�vel b�bel�dnie, az is el�g lehet, ha �nfeledten �tadja mag�t az esem�nyek foly�s�nak, hasonl�an egy sz�rakoztat� �s a maga hely�n l�tjogosult, b�r az eredeti m�h�z k�pest sz�ks�gszer�en felsz�nesebb k�preg�ny �lvezet�hez.
   A m�sik n�z� olvasta a reg�nyt, m�lyen hatott r� a szatirikus �br�zol�s m�g�tt az alapos korrajz �s az a var�zslat �s misztikum, ami az eg�szet �thatja. Most ezeket v�rja az el�ad�st�l is. Neki is be kell azonban l�tnia, hogy milyen neh�z feladat ebben az esetben a sz�npadi adapt�l�s, hiszen a terjedelmes cselekm�ny r�ad�sul h�rom k�l�nb�z� sz�lon fut, az els� Woland (a S�t�n) �s k�s�ret�nek Moszkv�ba �rkez�se �s ott viselt dolgaik, a m�sodik egy szerelmi sz�l, az �r�, a Mester �s szerelme, Margarita t�rt�nete, a harmadik az �r� bibliai t�rgy� reg�nye. A h�rom sz�l kereszt�l-kasul sz�vi egym�st. Nyilv�n nem k�nny� kiv�lasztani, mely r�szek ker�lhetnek be az el�ad�sba, s melyekre nem jut egyszer�en id�, m�gis, a kimaradt r�szeknek k�sz�nhet�, hogy a kor, a h�tt�r, amelyben minden t�rt�nik  kev�sb� mark�nsan jelenik meg, s ezzel �sszef�gg�en a Mester cselekedeteit k�nyszer�en mozgat� rug�k sem. „A legfontosabb, hogy az el�ad�s ezt a t�bbr�teg�s�get seg�tsen �t�lni, felid�zni, felfogni �s tal�n egy kicsit megfejteni is.” Megfejteni – ez nem siker�l marad�ktalanul.
    „Csan�di Judit, d�szlettervez� szerint az el�ad�s d�szlete a labirintusban t�velyg�s �r�k, t�bb   ezer �ves m�tosz�t id�zi, mai eszk�z�kkel, a mi labirintusunkat. A labirintus nem a f�ldi, fizikai vil�gban l�tezik csak, a szellemi vil�gokkal kapcsol�dik �ssze. �g �s F�ld fesz�l �ssze, hogy melyik tartja a m�sikat, erre mindenkinek mag�nak kell megtal�lnia a v�laszt.” A fenti �s lenti s�kot v�gig �sszekapcsol� dr�tfonatok csak az el�ad�s v�g�n szakadnak fel. A Mester �s kedvese sz�m�ra megny�lik egyfajta ki�t a labirintusb�l. „A fekete Woland ekkor – �ttalan utat v�lasztva – beleugrott az �rbe, s eg�sz k�s�rete nyomon k�vette. Elt�ntek a szikl�k, a k�ves t�rs�g, a holdsug�r�sv�ny, Jerusalaim v�rosa. Elt�ntek a fekete lovak is. A Mester �s bar�tn�je megpillantott�k a Woland �g�rte hajnalt. M�ris pirkadt, k�zvetlen�l az �jf�li hold nyom�n. �s a Mester bar�tn�j�vel mohos kis k�h�don ment �t a reggel els� sugaraiban.” (R�szlet a reg�nyb�l.) Addig azonban, am�g el�r�nk az el�ad�s ezen pontj�ra, sokf�le helysz�nt kell megjelen�tenie a d�szletnek �s ezt  �gy oldja meg, hogy t�bb funkci�j� kis tereket hoz l�tre. Fur�n hatnak viszont a rep�l�si jelenetben l�that� �s k�s�bb az �g� Moszkv�t szimboliz�l� h�zak. Mint ahogyan a lev�gott fej is (ennek eset�ben �n nem tudtam szabadulni att�l a gondolatt�l, hogy mintha ar�nytalanul nagy lenne az emberi testhez k�pest - vagy ez kifejezni lett volna hivatott valamit?). M�gis, a sz�npadk�pben, a jelmezekben (Berzsenyi Krisztina) megvan a lehet�s�g, hogy ne g�tolj�k annak a m�gikus hangulatnak a megteremt�s�t, amely a reg�nynek annyira saj�tja. Az el�ad�s �sszess�ge azonban nekem ezzel ad�s maradt, kev�sszer csillan meg az elemelkedetts�g, a var�zslat.
   A szereposzt�s t�bb helyen lehet meglep� a reg�ny ismer�inek, mert a most l�tott karakter el�gg� mark�nsan elt�r megjelen�s�ben vagy habitus�ban az ottanit�l. Term�szetesen ez nem baj azokban az esetekben, amikor meg tud gy�zni, amikor hitelesnek tudjuk elfogadni.
   K�l�n�sen �rdekes egy�ni sz�neket l�ttam Schruff Mil�n �s H�se Csaba j�t�k�ban.
   Kellemes a k�s�r�zene (zenei munkat�rs Nagy Zolt�n).
   Rendez�: Csizmadia Tibor.
   Az eml�tett k�t n�z� k�z�l b�rmelyikben ismer�nk is magunkra, �rdemes elolvasni a k�nyvet, megismerkedni az eredeti cselekm�ny minden kimaradt sz�l�val �s a sz�veg st�lusa ny�jtotta �r�m�kkel, a remek humorral - vagy �jraolvasni �s �jra felfedezni mindezt. De az el�ad�sr�l sem besz�lek le senkit – n�zze meg, alak�tsa ki saj�t v�lem�ny�t - �n is megn�zem �jra…
 (A k�l�n nem jelzett id�zetek forr�sa a Sz�nh�z honlapja.)
 

F�ldi Kitti tud�s�t�sa  

H�tf�n reggel megl�ttam a kamiont, ami - felt�telezem- a d�szletet sz�ll�totta. Legsz�vesebben m�r akkor be�ltem volna �s n�ztem volna az el�ad�st. Este ujjaimat t�rdelve v�rtam a n�z�t�ren a kezd�st. Kihunytak a f�nyek �s megsz�lalt a telefon amely �rv�n pihent a d�szlet k�zep�n. Sorra indultak egym�s ut�n a jelenetek �s sz�p lassan r�j�ttem, hogy szinte „bet�ve” tudom a darabot. Nem nagy csoda… negyedik alkalommal n�ztem. Most azonban nem az el�ad�sr�l akarok �rni, err�l csak p�r sz�val. Mindenek el�tt azt hiszem, gratul�lni kell J�r� Zsuzs�nak, aki a sz�npadon ez�ttal kismamak�nt b�jt bele a j�l ismert karakterekbe. Azonk�v�l a k�t – �ltalam eddig m�g nem l�tott - sz�n�sz is olyan volt, mint aki els� pillanatt�l a darabban van. Az esem�nyek p�r�gtek �s sz�pen lassan az el�ad�snak v�ge lett. Illetve nem is lassan, szinte elrep�lt az eg�sz. A sz�netben azonban a hangosbemond�ban megsz�lalt egy hang: a m�snapi el�ad�s ut�n k�z�ns�gtal�lkoz�t szervez�nk M�t� G�bor rendez�vel �s a sz�n�szekkel. Mindenkit szeretettel v�runk. Egy�rtelm� volt, ott a helyem. �t�dsz�r is be�ltem a n�z�t�rre, az els� sor k�zep�re.   
   Sz�p sz�mban maradtak ott n�z�k a besz�lget�sen �s akt�van vettek r�szt benne. El�sz�r sz�nh�zunk igazgat�ja k�rdezte a rendez� urat, aki mes�lt a Cs�rgess meg! keletkez�s�nek k�r�lm�nyeir�l. A darab mind�ssze 4 heti pr�bafolyamatban �llt �ssze. Az alap�tlet megvolt. Olyan t�m�t kerestek, ami az emberekhez nagyon k�zel �ll �s k�pes megnevettetni �ket. Azonban, ha az ember k�pes nyitott szemmel n�zi, megl�thatja azokat a helyzeteket, karaktereket, amelyek r� vagy valamelyik ismer�s�re illenek. A jeleneteket mindenki maga hozta a saj�t �let�b�l. Felk�rt egy- k�t sz�n�szt �s �sszerakt�k. A liftes jelenet alap�tlete p�ld�ul G�r�g L�szl�t�l sz�rmazik…
   Egy n�z� �rdekl�d�tt arr�l, hogy a csal�dtagok hogyan viselik a sz�n�szek �letm�dj�t. A v�lasz t�bb helyr�l is j�tt, term�szetesen humorosabb k�nt�sben, de mind azt mondt�k, hogy nem k�nny� a f�rjek/feles�gek/p�rok sz�m�ra, de tudt�k, hogy mit v�llaltak. Nem k�nny� p�ld�ul elviselni, amikor a p�rjuk egy idegen emberrel szerelmi jelenetet j�tszik, vagy cs�kjelentbe mer�l bele �s olyan �leth�en, hogy m�g � is elhiszi. G�r�g L�szl� hozz�tette: �pp ez�rt cser�l�dnek annyit (a h�zast�rsak).
   Mit nehezebb j�tszani? Shakespeare-t vagy egy olyan jelleg� darabot, mint a Cs�rgess meg? A v�lasz: Ez emberf�gg�, de egy dr�ma sokkal k�t�ttebb, m�g ebben a sz�n�szek �ltal �sszerakott darabban szinte v�gtelen lehet�s�gek rejlettek. Itt az�rt mindenki olyat j�tszik, ami kicsit �, vagy ak�r teljesen �s nem egy adott karakterbe kell belerakni mag�t
   Feny� Iv�n elmondta, hogy mivel az � oszt�lyf�n�ke volt M�t� G�bor �s oszt�lyt�rsai itt j�tszanak az egri sz�nh�zban (M�sz�ros M�t� mv., J�r� Zsuzsa, Vajda Mil�n) nem volt k�rd�s, hogy igent mondjon egykori oszt�lyf�n�ke k�rd�s�re. �lvezte a csapattal t�lt�tt munk�t, hamar be tudott illeszkedni.
   Mennyi pr�baid� volt a k�t �j be�ll�nak? A B�nyai Mikl�s hely�re be�ll� R�tfalvi Tam�st�l meglep� v�laszt kaptam: egyetlen pr�ba. El�tte pedig az el�ad�s DVD-j�r�l lest�k �s saj�t�tott�k el a darab mozzanatait, zen�it, t�ncot. �s b�r Tam�snak ez a munk�ja, akkor is le a kalappal el�tte, �s a kisl�ny el�tt is.
   M�t� G�bor szolg�lt egy rossz h�rrel is. Nagy val�sz�n�s�ggel a Cs�rgess meg! folytat�sa, a Hivatal sz�nh�z ha megrendez�sre is ker�l, nem vele. Ugyanis � most �pp a Katon�ban van �s nagyon elfoglalt. Csizmadia Tibor �tvette t�le a sz�t �s elmondta, hogy mivel az el�re bejelentett programtervben benne van, �gy nagyon szeretn�k, ha siker�lne bemutatni. Megpr�b�lj�k �sszerakni ugyan�gy, ahogy ezt a darabot is, de m�g semmi sem biztos.  
   Elhangzott egy szerintem nagyon sok embert foglalkoztat� technikai k�rd�s is: Hogyan cs�r�gnek az el�ad�sban a telefonok??? Megkaptuk a legk�zenfekv�bb v�laszt: az el�ad�s l�nyeg�ben legfontosabb embere folyamatosan h�vogatja �ket. Bet�ve kell ismernie ehhez a darabot, mivel nem v�gsz�ra nyomja le a kis z�ld gombot, hanem m�r j�val azel�tt, hogy id�ben sz�laljon meg. Eddig m�g soha semmi probl�ma nem volt, b�r el�fordult m�r, hogy valaki mobilja len�m�tva maradt. A  sz�nh�z k�l�n sim k�rty�t vett minden telefonba, �gy igen gyorsan tudj�k egym�st h�vni a sz�n�szek. … Igen �m… csakhogy a legutols� el�ad�s szeptember 1-j�n volt, �s mostan�ig a kis sim k�rty�k csak hevertek haszn�latlanul �s sajnos senkinek nem jutott esz�be, hogy bizony ezek le is j�rhatnak. H�tf� d�lut�n kerekedtek fel �jak ut�n, hogy m�gis el tudjon indulni az el�ad�s
   11 �ra k�r�l Csizmadia Tibor igazgat� �r v�gsz�t adott. A sz�n�szek f�radtak �s m�g hossz� az �t haz�ig. K�sz�nj�k, hogy olyan kedvesek �s k�zvetlenek voltak, annak ellen�re, hogy ez val�ban mindegyik�k�n l�tszott…
 

   �n tal�n m�gis a z�r�jeles c�met hagytam volna meg, mert Csiky (1842-1891) kor�ban �s ma m�s jelent�se volt �s van a „prolik” sz�nak. Ma ipari ter�leteken, v�rosokban �l� m�veletlen, ig�nytelen, alacsony t�rsadalmi helyzet� szem�lyt �rtenek rajta sokan.  Akkor: l�h�t�, sz�lh�mos, de Csikyn�l olyanok is, akik vagyontalans�gukn�l fogva kiszorulnak abb�l az oszt�lyb�l, ahov� tartozn�nak.
   Figur�i persze ma is itt vannak. �l�sk�dnek, kihaszn�lnak, akit csak lehet. A pillanatnak h�dolva �gy �gyeskednek, hogy t�bb�-kev�sb� sikeresen tengetik �let�ket, hol jobban, hol rosszabbul megy soruk, de meg�lnek.
   Boz� Andre�nak (Szederv�ry Kamilla) a gazdagokat rendre megpumpol�, becsap� asszony szerep�ben �lvezetesen sok sz�ne van, de mik�zben v�ltozik arca �s hangja a szitu�ci�knak megfelel�en, mindv�gig ott az alap attit�d, amit ki is mond a darabban: nem �rdekli, hogy mit gondolnak r�la, csak az, kap-e p�nzt. K�ls� k�r�lm�ny, zsarol�s is k�nyszer�ti, hogy (mint kider�l nem �des) le�ny�t eladja, de jellem�t�l am�gy sem �ll ez olyan t�vol.
   Le�nya, Ir�n: M�sz�ros S�ra. Nem t�r meg, m�lt�s�g�t mindv�gig �rzi (hogy a m�r eml�tett z�r� fordulatra hogyan reag�lna, az m�r a n�z�re fant�zi�j�ra b�zatott). Naiv �s tiszta.
   M�sz�ros M�t� – m�r mint vend�g – Z�tonyi Bence szerep�ben laz�n, hanyagul dob�l�zik szavakkal, s�lyos mondatokkal, sorsokat befoly�sol� cselekedetekkel. Amikor el�ri v�gzete, akkor szem�ben hitetlens�g – igaz�n megt�rt�nhetett ez �vele?! – �s gy�vas�g, f�lelem a fordulni l�tsz� sorst�l.
   Kasz�s Gerg� Mosolyg�ja r�g t�l van minden erk�lcsi agg�lyon, rem�nytelen�l �s a v�ltoztat�s minden sz�nd�ka n�lk�l belet�r�d�tt �nn�n erk�lcsi lecs�sz�s�ba. Felcsillan tal�n valami abb�l az emberb�l, aki valaha nagyon r�gen lehetett akkor, amikor Ir�n k�r�s�re elutazik h�rt vinni, de a darab v�g�re v�llat vonva t�r vissza a minden aljas m�don mindegy �llapot�ba.
   Vajda Mil�n (Tim�t) egyszer� gondolkod�s�, a v�gyott el�kel� vil�gban �gyefogyottan mozg�, vesztes alak, aki csak az �lomjelenetben, saj�t k�rnyezet�ben tudja igaz�n �nmag�t adni. 
   Darvas K�roly szerep�ben: �tv�s Andr�s. Szerelme Ir�n ir�nt �szinte, m�gsem tud megbocs�tani, amikor �rtes�l r�la, hogy megszegte neki tett esk�j�t. Italhoz menek�l, v�v�dik, szenved az el�ad�s – mert nagyon hiteles – a n�z�kre nagyon hat� jelenet�ben.
   Bank� B�ni �s Elza, a neje: G�r�g L�szl� �s Bartsch Kata. Az egy�gy� f�rj gondolatainak netov�bbja a j�l fizet� poz�ci�, a feles�g nagyst�l�, l�lektelen, g�tl�stalan.
   Tulip�n, a szab� �s p�rja: Sata �rp�d �s Fekete Gy�rgyi. K�zelebb ker�lni v�gy�suk a t�l�k magasabb t�rsadalmi r�tegekhez, valamint a papucsf�rjen uralkod� n� viselked�se der�s perceket szereznek.
   Schruff Mil�n Klim�czi Endrek�nt a kis szerepb�l sokat hoz ki, sminkj�vel, testtart�s�val, hangj�val �gy b�nik, hogy eml�kezetes marad.
   Szeretem Szab� Em�lia Borcsa szolg�l�le�ny�t, aki �szint�n drukkol a szerelmeseknek, s tal�n maga is szerelmes kicsit Ir�n kedves�be, de igyekszik titkolni, a vil�g�rt sem tenne semmit, amivel megzavarhatn� rom�ncukat.
   H�se Csaba h�zmester�nek homloka, szeme �s szavai m�g�tt t�bb az intelligencia, mint az �ri t�rsas�g tagjaiban.
   Venczel Valentin (Ordas P�ter) a k�rty�z�s, mulat�s urat autentikusan �ll�tja el�nk.
   A sz�nen csupa fekete, sz�rke �rnyalat mindenhol, ilyen a fal, a b�torok, a szerepl�k ruh�ja (jelmez F�z�r Anni), m�llott, foszladoz�, lyukas, �s poros minden ebben a lak�sban (d�szlet Cziegler Bal�zs). Ez a sz�nvil�g akkor sem v�ltozik, amikor a cselekm�ny el�re haladt�val sokkal jobb k�r�lm�nyek k�z� ker�lnek. Mi�rt nem? Mert jelzi nemcsak k�rnyezet, de szem�lyis�g�k, erk�lcs�k lepusztult, s�t�t �llapot�t is. Semmi sem dr�ga, a c�l centes�ti az eszk�zt, s ez a c�l a p�nz. Tasz�t�ak, komorak, gonoszak �s cinikusak az arcok is – nagyszer�en jellemeznek a sminkek, a pattan�sos arcok, �polatlan hajak – ki�l r�juk hordoz�juk bels� �nje, amelyben nyoma sincs harm�ni�nak, egy�tt�rz�snek, a szem�lyis�g m�lt�s�g�nak.
   A harmadik felvon�sban fordulat k�vetkezik. Kiny�lik az addig sz�k, szor�t�, fogva tart� t�r, feket�b�l feh�rbe v�lt a sz�nvil�g, tisztas�g, rem�ny, megv�lt�s – nagy k�r, hogy mindez csak ut�pisztikus, kicsit sz�rre�lis �lom, s a befejez� k�pben ism�t visszat�r�nk a siv�r sz�rke vil�gba, abba amelybe bel�pve az eg�sz darab folyam�n a szerepl�k felveszik utcai kab�tjukat �s t�vozva vetik le, �ppen ellenkez�leg teh�t a logikussal, ezzel is jelezve, hogy ez nem az a hely, ahol sz�vesen vannak, ahol otthonosan �rezn�k magukat, ink�bb k�szenl�tben �llnak a menek�l�sre – b�rhova, csak innen el.
   Nincs happy end, a szerelmesek nem lehetnek egym�ssal boldogok. Ez a befejez�s azonban ellenkez�je a Csiky �ltal meg�rtnak. B�r elhangzanak a boldog v�get �g�r� mondatok, de amit l�tunk k�zben, az a rendez�, M�t� G�bor sz�nd�ka szerint vissz�j�ra ford�tja �ket, s az utols� – n�ma – percek j�t�ka m�g egy nem v�rt, ki�br�nd�t� fordulattal is megtoldja ezt. (Nem vagyok bizonyos benne, hogy mindenki �rti, hogyan is ker�lt itt egym�s mell� a k�t szerepl� – m�rmint azt, hogy a l�ny ide, ebbe a lak�sba, megment�j�hez, s most ebben a rendez�sben megtipr�j�nak k�sz�l�h�z menek�lt kor�bban.)
   Megk�nnyebb�lten s�hajthatnak fel a k�s�rletez� kedv� el�ad�sokra kev�sb� fog�kony n�z�k, most v�gre kapnak valami hagyom�nyosabbat. Igaz, a harmadik felvon�s nem eg�szen t�masztja al� ezt a meg�llap�t�st, de �sszess�g�ben m�gis. A m�faji megjel�l�ssel – tragikom�dia – m�r ism�t lehetne kicsit vitatkozni. Ha csak a darab eredeti sz�vegk�nyv�t olvasn�nk – egy�bk�nt �rn�nek meglepet�sek a sz�npadon l�tott v�ltozathoz k�pest (dramaturg Sirokay Bori) -, akkor igazabb lenne, de a rendez�s a kom�di�t halv�ny�tja, a tragikumot er�s�ti.
 

   Okt�ber 28-�n a lengyelorsz�gi ��d� v�ros�ban l�pett fel a t�rsulat Visky Andr�s: Alkoholist�k c�m� darabj�val, Szegv�ri Menyh�rt rendez�s�ben. A Teatr Nowy id�n hatodszor rendezte meg azt a fesztiv�lt, amelynek d�szvend�ge ebben az �vben  a vil�gh�r� litv�n Dr�ma Sz�nh�z Vilniusb�l, valamint rajtuk �s rajtunk k�v�l az �jvid�ki Szerb Nemzeti Sz�nh�z �s Lengyelorsz�gb�l Lw�w �s Wroczlaw egy-egy t�rsulata volt l�that�. 

*  K�pek a Gal�ria men�pontban!

 

   Ez a felirat fogadja a T�nctagozat el�ad�s�ra �rkez� n�z�ket:
   „T�j�koztatjuk az els� k�t sorban �l� vend�geinket, hogy a v�zben mozg� t�ncosokr�l v�z fr�ccsenhet a ruh�zatukra. Amennyiben ez gondot okoz �n�knek, a n�z�t�ri fel�gyel�k seg�tenek �t�lni egy m�sik helyre. Amennyiben v�llalj�k az extr�m sz�rakoz�st, k�rj�k, haszn�lj�k a l�bukn�l elhelyezett f�li�t! Meg�rt�s�ket k�sz�nj�k!”
   J�tsszunk, el a lehets�ges reakci�kkal!
   - Dehogy okoz gondot, a n�z�k egy r�sze �ppen �gy k�pzelte sz�nh�zi est�j�t, hogy k�zben a sz�npadr�l fr�cs�g r� a v�z.
   - Gondot okoz. �s mi t�rt�nik, ha telt h�z van? Vagy ezzel a lehet�s�ggel nem is sz�mol senki? Az els� sorba megv�s�rolt legdr�g�bb jegyekkel valahol oldalt p�tsz�ken fog �lni a kedves n�z�?
   - V�llalj�k az extr�m sz�rakoz�st. K�pzelj�k el, amint az el�ad�s m�sodik fel�ben – amikor elkezd�dik a vizes r�sz – a  legel�l �l�k elkezdik a l�bukt�l el�szedegetni �s a tov�bbiakban pajzsk�nt maguk el� tartani a f�li�t...
   Egy�bir�nt a t�nctagozat bemutat�j�r�l van sz�. Mozart: Requiem, illetve – a tavaszi el�bemutat� idej�n ez m�g hangs�lyosabb volt, mostanra alc�mm� l�pett h�tra - nOzone.  A darab koreogr�fusa �s rendez�je Barta D�ra. Az el�ad�s a m�sorf�zet szerint „Requiem a f�ld�rt, magunk�rt: a pusztul�s k�pei, apokalipszis.” Val�ban: a sz�npadon (n�mi) v�r, szem�t, rengeteg v�z – puszt�t� �z�nv�z, de megtiszt�t� is m�s r�szletekben (rendk�v�l l�tv�nyos a v�zzel val� j�t�k, a testekr�l hatalmas f�lk�r�ket alkotva lev�ll� cseppek, sugarak), j�gbe fagyott emberek, groteszk malacfigura – b�r azt hiszem ide most ink�bb „diszn�” illik, kuk�kb�l rakott torony, f�li�ban fuldokl� �let… s mindehhez Wolfgang Amadeus Mozart zen�je. Val�ban extr�m el�ad�s. A sz�rakoztat� jelz�t nem haszn�ln�m – term�szetesen nem is ez a c�lja…  -, de az, hogy extr�m, nem azt jelenti, hogy �lvezhetetlen (s mellesleg az a fr�ccsen� v�z sem olyan v�szes)! 
   Miel�tt b�rki azt gondoln�, hogy az egri sz�nh�z t�nctagozat�t csakis ennyire komoly t�m�j� produkci�kban lehet l�tni – noha nem csak ez volt ilyen -, sietek eml�keztetni a megalakul�suk �ta eltelt id�b�l p�ld�ul a Di�t�r�re – tulajdonk�ppeni bemutatkoz�sukra -, vagy A kam�li�s h�lgy  �s a Maya c�m� el�ad�sban j�tszott fontos szerep�kre  - ut�bbiban klasszikus balett �s humor kedves, n�ha groteszk elegy�re.
   M�r az �n�ll� t�rsulat megalakul�sakor, j� k�t �vtizede tervezt�k �s szerett�k volna a t�nctagozatot, csakhogy akkor �s az�ta sem volt r� p�nz, eg�szen a legut�bbi �vekig. Nagyszer�, hogy v�gre l�trej�hetett �s hogy val�ban magas sz�nvonalon v�gzi munk�j�t. M�v�szi k�pess�geiket, a t�ncosok tud�s�t az orsz�gos kritik�k is rendre kiemelik. Biztos vagyok benne, hogy ezzel m�g azok is egyet�rtenek, akiknek egy-egy el�ad�ssal kapcsolatban vannak ellen�rz�seik. J�, hogy k�zrem�k�d�k�nt �s �n�ll� produkci�kban is l�thatjuk �ket: Barta D�ra rendez�-koreogr�fust, Csere Zolt�nt, Darabont �ront, Feledi J�nost, Horv�th Zit�t, Kiss R�bertet, Kulcs�r No�mit, Nagy Eszter Kat�t, Zombori Dorotty�t.

   Mialatt a n�z�k elfoglalj�k helyeiket, a sz�npad el�ter�ben m�r j�tszadozik a majom �s a leop�rd. Kedvesek, mulats�gosak, kedvet csin�lnak a tov�bbiakhoz. Azut�n felmegy a f�gg�ny, �s felt�rul a var�zslatos, sz�nes, vonz� sz�npadk�p (Miareczky Edit), a sz�nek, a f�nyek (Pet� J�zsef), k�v�nkozunk oda, abba a vil�gba, ahol a kell�kekkel kieg�sz�lve m�g meglepet�s, izgalom, mozgalmass�g is teremt�dik.
   A t�rt�net (Alm�si-T�th Andr�s) szerint egy elhagyott vid�mparkban vagyunk, amelyet az �llatok vettek birtokukba, s a volt cirkuszi oroszl�nt lett a kir�lyuk, aki azonban t�bbet foglalkozik saj�t mag�val, mint alattval�i probl�m�ival, �gy nem csoda, hogy a ravasz r�ka a maga p�rtj�ra tudja �ll�tani �ket. Amikor r�j�nnek, hogy uralkod�s�t milyen c�lokra ford�tja, m�r k�s�…
   Az oroszl�n az egyetlen pr�zai szerepl� (Tunyogi P�ter), �jra �s �jra visszat�r a sz�npadra, magyar�zza, �rtelmezi, amit l�ttunk �s tanuls�gokat von le. Csakhogy ezt olyan kifejez�sekkel, sz�fordulatokkal, amelyeket a gyerekek eg�szen biztos, hogy nem �rtenek (dalsz�vegek: Karafi�th Orsolya). Az oroszl�n valamennyi megsz�lal�sa alatt azt �rezz�k, hogy ez feln�tt �sznek sz�l – m�rpedig ezek �sszess�g�kben szerintem legal�bb harmad�t teszik ki a darab j�t�kidej�nek.   Mintha kicsit szerepzavarban volna az el�ad�s, az alkot�k nem tudtak volna megegyezni abban, hogy gyermekeknek sz�nj�k-e vagy feln�tteknek, s ebb�l olyan kompromisszumok sz�lettek, amelyekt�l mi – feln�tt – n�z�k zavarba j�v�nk. A gyerekek persze nem zavartatj�k az�rt magukat, a piros labd�csk�k ut�ni v�gyakoz�suk p�ld�ul legal�bb 15 percig teljesen lefoglalja figyelm�ket – m�r legal�bbis akik a f�ldszinten �lnek -, t�rt�nhet k�zben b�rmi is a sz�npadon. Na meg van t�bb interakt�v jelenet is, tudnak k�rusban v�laszolni, lemennek hozz�juk az �llatok, van mire r�csod�lkozni…
   A t�ncosok �ltal megform�lt �llatok, a m�r eml�tetteken k�v�l szarvas, t�cs�k, hangya, galamb, b�ka, g�lya, holl�, ny�l, tekn�s mind egy-egy emberi karakter tulajdons�gait hordozz�k. Persze, hiszen ne felejts�k szem el�l, hogy az el�ad�s La Fontaine ismert  �llatmes�it f�zi fon�lra – akkor is, ha nem is olyan k�nny� mindet felismerni, azonos�tani… Ezt az emberi jelleget az is hangs�lyozza, hogy a jelmezek (Horn Enik�) emberi viseletek, csak a fejeket takarj�k �llatmaszkok (Kov�cs D�niel). A tulajdons�gokat term�szetesen a koreogr�fia juttatja kifejez�sre – Barta D�ra munk�ja. Kifejez�, n�hol kedvesen dallamos zen�t mindehhez Solti �rp�d �rt.
   T�ncolj�k: Csere Zolt�n, Darabont �ron, Feledi J�nos, Horv�th Zita, Kiss R�bert, Kulcs�r No�mi, Nagy Eszter Kata, Ur Annam�ria, Zombori Dorottya

    Sokan �rdekl�dnek, t�nyleg olyan hossz�-e az el�ad�s. Igen, az. Nem mintha id�tartam lehetne a m�v�szi �rt�k vagy �rt�ktelens�g m�rc�je, de meg�rtem, mert mit csin�ljanak, akiknek ilyen k�s�i befejez�s ut�n  nincs mivel hazautazni? Menjenek el a sz�netben?  (Volt m�r p�lda hasonl�ra, Csehov H�rom n�v�r�t akkor n�h�ny el�ad�s ut�n  kor�bban, 18.00-kor kezdt�k.)  Pedig aki ezut�n n�zi meg, nem is eg�szen azt l�tja, mint a bemutat�n. Akkor m�g hosszabb volt n�gy �r�n�l az egyetlen sz�nettel, majd h�ztak bel�le egy f�l�r�nyit. Ha mindenk�pp meg kellett t�rt�nnie, akkor nem lett volna jobb ezt m�g a k�z�ns�g el� ker�l�s el�tt elv�gezni?
   �s az is igaz, hogy nem k�nny� meg�rteni �s feldolgozni a l�tottakat. Nagyon kell koncentr�lni minden egyes mondatra, egy kis laz�t�s k�nnyen azzal j�rhat, hogy elveszti valaki a fonalat.
  Seg�t, ha el�re (!) elolvass�k a m�sorf�zetben tal�lhat� �sszefoglal�t, amely jelenetr�l-jelenetre v�gigvezet �s seg�t a szellemi-lelki azonosul�sban a darabot ind�t� monol�g, amelynek egyes mondatai kulcsot adnak.
   „Figyeljetek j�l, ne k�h�gjetek �s pr�b�lj�tok egy kicsit meg�rteni, amit nem fogtok �rteni, az a legszebb, ami a leghosszabb, az a leg�rdekesebb �s amit nem tal�ltok sz�rakoztat�nak, az a legmulats�gosabb.”
   De tess�k az�rt felk�sz�lni…  

   A selyemcip� k�t szerelmes h�sz �v�nek t�rt�nete, akik itt a F�ld�n nem lehetnek egym�s�. Ez az �sszegz�s is igaz, �s milyen h�tk�znapinak, milyen egyszer�nek t�nik – mik�zben az el�ad�sr�l aligha ezek a jelz�k jutn�nak esz�nkbe. Claudel mer�szen kezeli a t�rbeli �s id�beli s�kokat. Szint�n a kezd� monol�g szerint:
   „A dr�ma sz�npada a vil�g, speci�lisabban Spanyolorsz�g a XVI-ik sz�zad v�g�n, hacsak nem a XVII-ik elej�n. A szerz� megengedte mag�nak, hogy �sszekeverje az orsz�gokat �s korokat, ahogy egy bizonyos t�vols�gb�l n�zve hegyek vonalai egy horizontot alkotnak”
    Egym�sba szeret Doña Prouheze (M�sz�ros S�ra) �s Don Rodrigue (Kasz�s Gerg�). El�bbinek f�rje van, ut�bbi jezsuita atya – ha k�ldet�s�k, feladataik (ezeket most nem r�szletezem) nem is �lln�nak szerelm�k �tj�ba ezek a t�nyek �nmagukban is lehetetlenn� tenn�k a beteljes�l�st a m�lyen katolikus k�rnyezetben, az Istenben �s szerelemben egyar�nt val� hit gy�tr�d�s�ben.  
   Claudel (1868-1955) darabja ritk�n ker�l sz�nre, mert j�tszhatatlannak tartj�k. Nem csak a hossz�s�ga miatt, de eredetileg 11 �ra a j�tsz�si ideje. Maga is m�r a meg�r�sakor �gy kezdte instrukci�it: „… Minthogy nem teljesen lehetetlen, hogy a darabot egyszer t�z vagy h�sz �v m�lva r�szben vagy eg�szben m�gis csak el�adj�k, n�h�ny scenikai �tmutat�ssal kezdem.” Az egri k�z�ns�g el� most ideker�lhetett, Ung�r J�lia �j ford�t�s�ban, Zs�t�r S�ndor rendez�s�ben.
   Barokkos �s mai egyszerre a k�p – sokakat m�r ez is zavarba ejthet. A d�szlet (Ambrus M�ria) �s a jelmez (Benedek Mari) is ezt a kett�ss�get mutatja.
   A lecsupasz�tott sz�npad v�gtelenje jelzi t�j �s id� v�gtelenj�t. K�zep�n egy kont�ner l�that�. Ez a cselekm�nyt�l f�gg�en szobabels� vagy haj�. A f�gg�ny hely�n egy rengeteg r�zsaf�z�rb�l sz�tt h�l�, amely azon t�l, hogy folyv�st eml�keztet a sok kis kereszttel a m�r eml�tett m�lyen katolikus k�rnyezetre, k�pes a t�rben k�l�nf�le alakzatokat form�lni �s d�szletelemekk�nt funkcion�lni is. A jelenetv�lt�sokkor l�tjuk a d�szletmunk�sokat. Ez a szerz� instrukci�i szerint t�rt�nik �gy. Els� pillant�sra fura, de n�h�ny perc alatt meggy�z�bb� v�lik a h�borg� tengernek emelked� �s s�llyed� d�szlettart� rudakkal t�rt�n� �br�zol�sa.
   A darabnak sok szerepl�je van �s nem kevesen t�bb szerepet is j�tszanak, ez m�g egy ok az alapos odafigyel�sre.
   M�sz�ros S�ra �veken �t, a tudatos hal�lig v�llalt szerelme t�k�letesen hiteles. Finom, gyeng�d l�ny�ben ott az akarater� is. Nem akar Istennek nem tetsz�t tenni, de nem akar szerelm�r�l sem lemondani. Cip�j�t egy k�l�n�sen sz�pen megoldott jelenetben - innen a darab c�me - Sz�z M�ri�nak adja, hogy figyelmeztesse, ha let�r a helyes �tr�l. Ett�l kezdve a cip� mindv�gig l�t�ter�nkben van a sz�npad sz�l�re helyezetten, ugyanolyan �lland� eml�keztet�k�nt, mint a r�zsaf�z�r-h�l�.   
   Kasz�s Gerg� arca, szeme elm�lkedik, t�preng, v�laszokat,  megold�sokat keres �s v�r valahonnan – �gy �rezz�k tal�n t�l�nk is, deh�t hogyan l�phetn�nk be tev�keny r�sztvev�k�nt a darab vil�g�ba �s ha bel�phetn�nk sem seg�thetne rajtuk senki k�v�l�ll�, � �s Doña Prouheze e harc megv�v�s�ra sz�lettek.  
   G�r�g L�szl� (Don Camille) olyan pontosan �rtelmezi a sz�veget, hogy a bonyolultabb sz�fordulatok m�g�ttes tartalmai is k�nnyen felfoghat� evidenci�v� v�lnak. Isszuk a szavait.
   Balogh Andr�snak van k�t kisebb monol�gja. K�l�n�sen az els�ben – ekkor Szent Jakab - �n nagyon szeretem: „Itt aludtam, ezen a f�lig elmer�lt m�l�n, Krisztus ut�n tizenn�gy �vsz�zadot, addig a napig, am�g �jra nekiindultam Kolombusz vitorl�sa el�tt. �n h�ztam �t egy f�nyfon�llal, mik�zben egy titokzatos sz�l �jjel-nappal f�jta vitorl�it. Vil�g�t�torony vagyok a k�t vil�g k�z�tt, akiket szakad�k v�laszt el, csak r�m kell n�zni�k, hogy egy�tt legyenek...”
   J�r� Zsuzsa (Do�a Musique) �s H�se Csaba (N�poly alkir�lya) jelenet�kben j�t�kosan, szenved�lyesen �v�dnek. A szenved�ly a  m�r v�rand�s anya jelenet�ben felel�ss�gben �s l�gys�gban old�dik. H�se Csaba a z�r�jelenetben – m�r L�on Testv�rk�nt – higgadt, egyszer�, tiszta.
   Vajda Mil�n spanyol kir�lya �nironikus figura. A f�gg�ny k�t sz�rny�ba burkol�zva, mintha azt mondan�, tulajdonk�ppen ti is alattval�im lehetn�tek, ha akarn�m, csak most nem tartja kedvem.
   Schruff Mil�nnak k�l�n�sen a t�relmetlen k�z�ns�g k�pviselet�ben fell�p� jelenete kedves. Olyan bels� k�zels�ggel besz�l hozz�nk, mintha egy kiskocsm�ban, bar�ti t�rsas�gban voln�nk.
   �tv�s Andr�s �rangyala emberibb, �rzelmekben, szeretetben �s t�relmetlens�gben gazdagabb, mint egy l�tom�s, egy �teri l�ny. Kapcsolata �gy a r�b�zott l�lekkel �sszetettebb, realisztikusabb.
   Dimanopulu Afrodit� (Doña Isabelle) rezign�lt l�t�t mint �gb�l hull� aj�nd�k m�s�tja meg a sorsford�t�sra felhaszn�lhat� lev�l gondolata, s att�l kezdve f�radt szeme �s l�nye er�re kap, �jra �l!
   Boz� Andrea �lm�nysz�mba men�en adja a nem t�l tehets�ges, az �letben is olcs� vagy t�lz�, sz�npadias gesztusokkal oper�l� sz�n�szn�t, m�g jelenete k�s�bbi r�sz�ben,  Don Rodrigue-gal val� besz�lget�se sor�n egyszer�bb� v�lik, megmutatkozik az �lca m�g�tt az igazi ember.
   D�r Gabriella a n�ger n� szerep�ben �ser�ket szabad�t fel.
   Szab� Em�lia �letkedvt�l duzzad� indi�n l�ny�t l�tva v�rjuk, mikor hallat harci �v�lt�st, ez be is k�vetkezik, de a gyermeki naivs�g, vitalit�s, szeleburdis�g m�g�tt �rezhet� a komoly, feln�ttre vall� tudatoss�g.
   Fekete Gy�rgyi munk�j�t�l f�sult, �rzelg�ss�g-mentes szerzetesn�.
   R�cz J�nos, Doña Prouhez f�rjek�nt hideg, meggy�z�en szerethetetlen.
   Venczel Valentin kancell�rja ur�nak �s j�l felfogott �rdek�b�l �nmag�nak h� szolg�ja.
   Liszt�czki P�ter (Don Luis �s Z�szl�s), V�k� J�nos (Don Mendez Leal) a kev�s sz�npadon t�lt�tt id� alatt is h�s-v�r figur�kat �br�zolnak.
   A bemutat�t k�vet� h�z�s sor�n kimaradt p�ld�ul a b�ln�k tengeri balettje. Zavarba hoz�, de �rdekes sz�nfolt volt egyben. Egyik r�sztvev�je, a t�ncos T�ri Lajos egy�bk�nt az el�ad�sban pr�z�t is mond…
   K�s�r�zene: Tall�r Zs�fia.
   Hely�nval� eln�z�st k�rni mindenkit�l, aki r�szese az el�ad�snak, de nev�t most nem �rtam le, mert hatalmas munka van benne, ak�r a megtanuland� sz�vegre, ak�r b�rmely m�s dologra gondolunk, sz�n�szekre, m�szakra, mindenre �s mindenkire! Nem tudom, mennyire volt meg egy�ltal�n a lehet�s�ge k�zben megszeretni�k mindezt… Ez persze nem tartozik a k�z�ns�gre. De azt sem tudom, menyire fogja a fogadtat�s visszaigazolni ezt a befektetett, tiszteletre m�lt�an hatalmas munk�t...
  

Elkezd�d�tt az eg�sz �vadot �tfog� szavaz�s!
 
   Minden bemutat�hoz id�z�tve tal�lnak egy, itt a blogon kit�lthet� szavaz�lapot, az adott el�ad�ssal kapcsolatban, eg�szen addig, am�g a bemutat� �vadj�ban az adott produkci� m�soron van. V�g�l minden el�ad�s legjobbjainak �sszes�t�s�b�l ad�dnak az egyes kateg�ri�k nyertesei, az �vad legjobb sz�n�sze, sz�n�szn�je, epizodist�ja, rendez�je, d�szlete, jelmeze, vil�g�t�sa, k�s�r�zen�je �s koreogr�fi�ja - a blog olvas�i szerint. A szavaz�lap a Blogolvas�k szerint az �vad legjobb... men�pontban tal�lhat�! Az �ll�st id�nk�nt majd tov�bbi kedvcsin�l�nak megmutatom!

   Mad�ch Imre Az ember trag�di�ja c�m� m�v�nek 1883. szeptember 21-iki �sbemutat�j�ra eml�kezve 1984 �ta rendezik meg a Magyar Dr�ma Napj�t. Ebb�l az alkalomb�l tartott ma ny�lt napot a Sz�nh�z.
- 10-14 �r�ig sz�nh�zbej�r�s �r�nk�nt
- 14.00 Sz�nh�zbej�r�s a "Vidd sz�nh�zba az oszt�lyt!" j�t�k
r�sztvev�inek.
- 14.30-t�l SZ�V DESSZERT c�m� t�ncel�ad�s
- 16.30-t�l a rendez�k beavatt�k a n�z�ket az �vad tervezett el�ad�sainak h�tt�rtitkaiba.
- 18.00-t�l Kv�zj�t�k 7-8. oszt�lyos �s k�z�piskol�s csoportoknak
- 19.00-t�l Horv�th P�ter: KERTI MULATS�G el�ad�s a sz�nh�z St�di�sz�npad�n
  Tetszett, ahogyan a fiatal k�z�ns�get  megc�lozt�k. A gyerekek �rdekl�dve hallgatt�k az �vad rendez�inek ismertet�s�t �s  lelkesen vettek r�szt a vet�lked�ben. S�t�lva k�zt�k j� volt hallani, ahogyan vitatkoztak egy-egy k�rd�sen �s izgultak a j� eredm�ny�rt, amit azonban  most m�g nem tudhattak meg, mert van egy e-mailben elk�ldend� feladat is, sz�nes, �rdekes besz�mol� a ny�lt napon l�tottakr�l...
   Az esti el�ad�s... M�faja: pr�zamusical... K�zben folyton motoszk�lt bennem k�t gondolat. Az egyiket nem �n fogalmaztam meg, �tv�s Andr�s mondta nekem, aki ebben a darabban nem szerepel, n�z�k�nt tal�lkozott vele � is: olyan, mint egy cseh film. Nagyon tal�l�! Val�ban a nevezetes cseh �jhull�m filmjek�nt is elk�pzelhet� lenne! A m�sik: hi�ba l�ttam m�r t�bbedszer - hiszen az elm�lt �vad bemutat�ja volt -,  most is szinte �jdons�gk�nt hatott az, hogy mennyi finom humor �s mennyi b�j van benne...  

* A kv�zj�t�k egyik feladata volt �rni az �lm�nyekr�l. A kisn�nai gyerekek p�ld�ul ezt �rt�k:

Egy k�l�n vil�g

  Csodavil�gban j�rtunk a Magyar Dr�ma Napj�n. Lelkes kis csapatunk ell�togatott a G�rdonyi G�za Sz�nh�z ny�lt napj�ra, ahol egy versenyen vett�nk r�szt.
   A vet�lked� el�tt k�rbevezettek benn�nket a kulissz�k m�g�tt, hogy megismerj�k a sz�nh�z minden egyes zeg�t - zug�t. A legk�l�nlegesebb �lm�ny�nk a zenei �rok volt. Nagyon tetszett, hogy olyan par�nyi helyen mekkora az ott dolgoz� emberek k�z�tti �sszetart�s �s a csapatmunka szelleme. Id�ig mit sem sejthett�nk abb�l, hogy egyetlen halv�ny l�mpaf�ny vil�g�tja meg a karmester arc�t �s 25 zen�sz „vakon j�tszik” az � utas�t�s�ra.
  M�k�snak �s izgalmasnak tartottuk, hogy kis hangy�k m�dj�ra mozogtunk a sz�nh�z „j�rataiban”. Ily m�don pinc�t�l a padl�sig bej�rhattunk (majdnem) mindent.
 Ezut�n visszat�rt�nk a saj�t (n�z�i) oldalunkra, ahol j� szok�sunk szerint be�lt�nk az els� sorba, b�r tudjuk, hogy a rendez�i k�z�p jobb lett volna. Sz�nh�zi rendez�kkel most tal�lkoztunk el�sz�r, �s kellemesen csal�dtunk benn�k, mert sz�munkra is �rthet�en, t�bbnyire humoros lazas�ggal mutatt�k be a k�sz�l� darabokat. Sok �rdekes dolgot tudtunk meg a besz�lget�s sor�n, de arra m�g nem kaptunk v�laszt, hogy a rendez�k hogyan �lik meg egy-egy darab elk�sz�t�s�t. Belopta mag�t a sz�v�nkbe Barta D�ra �s Zs�t�r S�ndor. Mindenk�ppen meg fogjuk n�zni az �llatmes�k �s A selyemcip� c�m� el�ad�st.
  Id�ig csak a sz�n�szeket l�ttuk, akik el�adt�k a bepr�b�lt darabot. Mostant�l minden el�ad�sn�l esz�nkbe fog jutni, hogy a taps nem csak nekik sz�l, hanem az �gyel�nek, a vil�gos�t�nak, hangos�t�nak, zen�szeknek, dramaturgnak, sz�npadmunk�soknak, �s azoknak, aki megtervezik �s elk�sz�tik a jelmezeket, d�szleteket, seg�tik a rendez� �s a sz�n�szek munk�j�t (rendez�asszisztens, s�g�). Sz�munkra �k a h�tt�r h�sei.
  Ez a csodad�lut�n nek�nk nem verseny, hanem sz�rakoz�s �s j�t�k volt. K�sz�nj�k!

…�s a v�gyunk:
„Ide nekem az oroszl�nt is!”

A Kisn�nai �ltal�nos Iskola �s Napk�zi Otthonos �voda k�pviselet�ben: Schm�lik Gabriella, Vit�z Dalma, Safranka Alexandra, Moln�r Anna
 

Szeptember 15., szerda

   A csehorsz�gi Plze� v�ros�ban 18. alkalommal rendeznek Nemzetk�zi Sz�nh�zi Fesztiv�lt. A G�rdonyi G�za Sz�nh�z szeptember 17-�n este Shakespeare Velencei kalm�r (cseh c�me: Kupec Ben�tsk�) c�m� darabj�val vend�gszerepel a Josef Kajet�n Tyl Sz�nh�zban, Zs�t�r S�ndor rendez�s�ben. Az el�ad�s t�rsulata holnap reggel indul Plze�be. A fesztiv�l m�sorf�zete az egri sz�nh�zr�l:
  

 

Szeptember 16., cs�t�rt�k

Pihen�k�n �tk�zben - �tv�s Andr�s �s B�nyai Mikl�s, Balogh Andr�s �s L�z�r Rita rendez�asszisztens. A vacsor�t esti s�ta k�vette a v�rosban. ete

Szeptember 18., szombat

Sajnos nem t�l h�zelg� �rt�kel�st tal�ltam az el�ad�sr�l, a Divadeln� Noviny (Sz�nh�zi H�rek) c�m� foly�irat - nagyj�b�l mint a mi Sz�nh�z c�m� lapunk - internetes kiad�s�ban... A teljess�g kedv��rt az�rt azt tegy�k hozz�, hogy az itthoni St�di� ter�be tervezett produkci� nyilv�n sz�ks�gszer�en m�sk�pp hatott a nagysz�nh�zban, akkor is, ha a 150 f� n�z� is a sz�npadon �lt...

Szeptember 22., szerda -  Az al�bbi h�r ma jelent meg a szinhaz.hu-n:

"Egri siker Plzenben
Zs�t�r rendez�se vihart kavart
A velencei kalm�r nagy sikerrel vend�gszerepelt a csehorsz�gi Plzenben, a 18. Nemzetk�zi Sz�nh�zi Fesztiv�lon, az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z t�rsulat�nak mark�ns, �t�t� el�ad�s�ban 2010. szeptember 17-�n.Az el�v�logat�st szakmai zs�ri v�gzi minden �vben, �gy t�bbek k�z�tt a szlov�k Roman Pol�k, a cseh Ji�� Pokorny �s Jan Mikul�ek, �s a lett Alvis Hermanis mellett Zs�t�r S�ndor rendez�se is megh�v�st kapott a rangos nemzetk�zi programba. A produkci� heves vit�t v�ltott ki a szakmai besz�lget�sen: felvetett�k, hogy m�k�dik-e �s mik�nt m�k�dik A velencei kalm�r lak�telepi k�rnyezetben, m�ltatt�k az el�ad�s dramaturgi-rendez�i s�r�t�s�t, �s hogy az antiszemitizmus szomor�an aktu�lis probl�m�j�t a maga kegyetlens�g�ben, megoldhatatlans�g�ban ragadja meg.

Forr�s: ITI Magyar K�zpont

* B�nyai Mikl�s fot�i a vend�gj�t�kr�l a Gal�ria men�pontban!   

„A p�nztelens�g nem befoly�solhatja a sz�nvonalat!” – mondotta Csizmadia Tibor direktor az augusztus 24-i �vadnyit�n, de ez a mondat sajnos nem a javul� helyzet �g�ret�t rejti, hanem a t�nyt, hogy a tavalyin�l rosszabb p�nz�gyi felt�telek mellett kezdi az �vadot a Sz�nh�z. Ez az oka annak is, hogy a Nagysz�npadi bemutat�k mellett a St�di�ban mind�ssze egyetlen el�ad�st tervezhetnek.
Nagysz�npad
Claudel: Selyemcip� - spanyol t�rt�net (bemutat� okt�ber 8.), Csiky Gergely: Prolik (Ingyen�l�k) - tragikom�dia, Huszka Jen� – Martos Ferenc: G�l baba - dalj�t�k, W.A. Mozart: Requiem (nOZONe) - t�ncj�t�k, Bulgakov: A  Mester �s Margarita – sz�nm�, a Cs�rgess meg! c�m� mobilrev� folytat�sa: a Hivatal-sz�nh�z, gyerekeknek La Fontaine: �llatmes�k c�m� t�ncj�t�ka �s Andersen – Jevgenyij Svarc: A h�kir�lyn� c�m� mesej�t�ka.
St�di�
Folytatj�k a napi �js�gcikkek alapj�n bemutatott H�rlap Sz�nh�zat �s Kert�sz Lilly – F�bry P�ter: L�togat�k (Kert�sz Lilly: Mindent felfaltak a l�ngok c�m� �n�let�r�sa alapj�n) – dr�ma.
   J�t�k�r�m �s gondolatgazdags�g, valamint v�ltozatoss�g voltak a szempontok az �vad m�sor�nak �ssze�ll�t�s�n�l.
  Folytat�dik az orsz�g- s�t vil�gj�r�s, a Vidor Fesztiv�lra (Ny�regyh�za) megy a Cs�rgess meg, a Th�lia Sz�nh�zban is bemutatj�k a May�t, Csehorsz�gba, Brno-ba viszik a Velencei kalm�rt, Lengyelorsz�gba az Alkoholist�kat.
   Szem�lyi v�ltoz�sokr�l sz�lva, a V�gsz�nh�zba szerz�d�tt M�sz�ros M�t� �s megv�lt a t�rsulatt�l T�ri Lajos t�ncm�v�sz – az � hely�re Darabont �ron �rkezik a Gy�ri T�ncm�v�szeti F�iskol�r�l. Csizmadia Tibor megb�zat�sa az �vad v�g�vel lej�r, de a p�ly�zat ki�r�s�val megv�rj�k az �nkorm�nyzati v�laszt�sokat.
   (Noha az � neve valamilyen okb�l nem hangzott el,  B�nyai Mikl�s is megv�lt a t�rsulatt�l...)

* Kapcsol�d� �r�s: B�nyai Mikl�s fot�i �s �zenete a k�z�ns�gnek Napl� rovat, 2010.09.22.