Agatha Christie b�n�gyi j�t�k�t l�ttam tegnap a MASZK (Mez�k�vesdi Amat�r Sz�nj�tsz� K�r) Egyes�let el�ad�s�ban, a K�z�ss�gi H�z sz�nh�zterm�ben.
  Az m�g egy hivat�sos sz�nh�zban is �gy van, hogy a szerepl�knek sem k�pess�gei, sem gyakorlata nincsenek alapb�l azonos szinten, s egy amat�r t�rsulat bizony m�g ink�bb k�zd ezzel a probl�m�val, amikor egyr�szt minden tagj�nak kell lehet�s�geket biztos�tania, m�sr�szt figyelnie kell az el�ad�s sz�nvonal�ra is – m�r ha ad mag�ra az a t�rsulat. A m�sik gond, hogy a technikai lehet�s�gek (sz�npad, vil�g�t�s, stb…) sem �llnak rendelkez�sre �gy, ahogyan a professzion�lis j�tsz�helyeken.
   A sz�nh�zba rendszeresen �s gyakran j�r�, a sz�nh�z vil�g�val m�s m�don is szoros kapcsolatban l�v� ember pedig k�t attit�d k�zt v�laszthat, amikor r�sz�nja mag�t egy amat�r el�ad�s megtekint�s�re. Vagy eleve visszafogott ig�nyekkel megy el vagy ellenkez�leg, a lehet� legkomolyabban veszi �ket, akik szabadidej�ket �ldozz�k Th�li��rt, s meg�rdemlik a komoly odafigyel�st.
   Az el�ad�st Kinczel Brigitta rendezte. Krimi – s r�ad�sul ilyen neves szerz� m�ve! - l�v�n egy�ltal�n nem mindegy, siker�l-e az eleve megl�v� titokzatoss�got, fesz�lts�get sz�npadi eszk�z�kkel al�t�masztani, adott esetben tal�n m�g fokozni is. Nos, hogy siker�lt, azt az el�ad�s k�zben a h�tam m�g�tti sorokb�l (ez persze igen helytelen!) �s a sz�netekben hallhat� komment�rok is bizony�tj�k („Nem tudjuk mi sem, mi lesz a v�ge, de nagyon izgulunk.” … „Na, most akkor ki �lte meg a n�t?!” … stb) A sz�nlapr�l konkr�tan nem der�l ki, a vil�g�t�s kinek a munk�ja, de „Technika: ifj. Barna Gy�rgy”. felteszem, hogy � �s a rendez� k�z�sen alak�tott�k ki a f�nyeffektusok rendszer�t, �ltal�ban a cselekm�nyhez ill�en adekv�t m�don, n�mely pillanatban dr�mai hat�st kelt�en.
   Szab� Istv�n d�szlet�nek megtervez�sekor nyilv�n a m�r eml�tett technikai lehet�s�geket kellett szem el�tt tartani, egyszer�, de j�l haszn�lhat�, ugyanakkor a cselekm�ny helysz�n�nek hangulat�t sikeresen megid�z� eredm�ny sz�letett.
   Az el�ad�s szerepl�i k�zt korban is el�g mark�ns az elt�r�s, a rendez� azonban megtal�lta azt a szereposzt�st, amely seg�t err�l elfeledkezni.   

   Tak�cs Norbert (Sir Wilfrid Robarts, peres �gyv�d) gyakorlatilag v�gig sz�nen van a h�rom felvon�s alatt (az el�ad�s a k�t sz�nettel 3 �s f�l �r�s). Ez nem kis megterhel�s hivat�sos sz�n�sznek sem, nem besz�lve arr�l a sz�vegmennyis�gr�l, amelyet meg kellett tanulnia. �rt�kel�sekor ez a fizikai s szellemi megterhel�s is elismer�st �rdemel! J�t�ka egy�bk�nt sz�momra abban a jelenetben �rte el a cs�cspontot, amikor a v�dlottat szenved�lyesen �s k�ny�rtelen�l figyelmezteti arra, hogy esk� alatt vall.

   Leonard Vole szerep�ben Pethe �kos. Amint szint�n a h�tam m�g�li sorokb�l hallottam, „m�g csak 18 �ves �s itt az �retts�gi is, nem volt k�nny� dolga” (m�rmint a betanul�ssal �s sz�npadi jellemform�l�ssal). Val�ban nem volt az, hiszen olyan indulatokat �s �rzelmeket kellett �br�zolnia, amihez term�szetszer�leg nem lehet meg m�r csak kor�n�l fogva sem az �lettapasztalata. Ha n�ha volt is n�mi hi�ny�rzet, ez az indoka. Azonban �sszess�g�ben nagyon rokonszenves volt sz�npadi jelenl�te, hihet� volt j�t�ka.

   P�zm�ndi-Guba Vikt�ria (Romaine) az els� pillanatt�l az utols�ig �gy form�lta meg alakj�t, hogy �n �gy v�lem, az val�sz�n�leg nagym�rt�kben h� lehet az eredeti Agatha Christie reg�nyben (nem olvastam, bevallom) �br�zolt n�h�z. Az olvas�k ilyennek k�pzelhett�k. S ez nem kev�s!

   B�r t�bben is �rdemeln�nek m�g legal�bb egy-egy mondatot, m�gis csak Janet MacKenzie szerep�re szeretn�k m�g kit�rni. Kissn� Dud�s M�ria eg�szen remek ebben a karakterfigur�ban, s�t�t, elvakult, gy�l�lk�d� �s humoros egyszerre, az ill�zi� t�k�letes!  
   „Komolyabb” kritikai �szrev�telem a magam r�sz�r�l kett� volna – vagy m�g ink�bb tan�csom, ha engem k�rdezn�nek. A t�rgyal�son az esk�dtek a sz�npad sz�l�n �lnek, h�ttal a k�z�ns�gnek, s k�zben az azon a sz�len �l� n�z�k el�l sajnos hosszasan takarj�k a sz�npadot. Mivel �gyis csak az el�ad�s v�g�n van igen r�vid megsz�lal�suk (az is ugyan�gy h�ttal nek�nk), nem lenne c�lszer�bb �gy megoldani, hogy az els� sor k�zep�n 2 sz�ket fenntartani nekik, ott �ln�nek, ott �lln�nak fel, amikor besz�lni kell? A m�sik, hogy az el�ad�s legv�g�n a – gondolom, nagyr�szt nem �lland� sz�nh�zba j�r� – k�z�ns�get megzavarja, hogy kialszik a f�ny, �gy t�nik v�ge a darabnak, m�r tapsolnak, de �jra kigyullad, s akkor hangzik el Romaine sz�j�b�l a z�r�mondat. Ha az �sszes t�bbi f�ny kialv�s�val pontosan azonos id�ben �r� viszont r�vet�dne egy reflektor vagy fejg�p f�nye, akkor ez a zavar feloldhat� volna (* amint ut�lag megtudtam, az eredeti elk�pzel�s �ppen ez volt, csak egy sajn�latos technikai hiba k�vetkezt�ben t�rt�nt m�sk�pp a bemutat�n).
   A Mez�k�vesdi Amat�r Sz�nj�tsz� K�r egy�bk�nt sok�ves m�ltra tekint vissza, sokf�le el�ad�s, sokf�le m�fajban �ll m�r m�g�tt�k. Tegnap m�g �rz�d�tt az els� alkalom, a bemutat� izgalma, s ez term�szetes, de nyilv�n lesznek m�g �jabb el�ad�sai ennek az izgalmas kriminek, s a hivat�sos sz�nh�zak vil�g�ban is �gy tartj�k, hogy egy-egy el�ad�s sohasem a premierre van k�sz igaz�n, hanem n�h�ny el�ad�ssal ut�na. �n aj�nlhatom A v�d tan�ja megtekint�s�t!  



K�z�pen a vir�gcsokorral Kinczel Brigitta, az el�ad�s rendez�je. A fot�kat T�th Bal�zs k�sz�tette.

* Ezt az �r�st �tvette a Mez�k�vesdi �js�g XXIX. �vf. 12. sz�m�nak nyomtatott �s online kiad�sa is.