Kedves bar�tommal besz�lgettem a Cs�rd�skir�lyn� bemutat�ja el�tt. Valamivel id�sebb t�lem, sok mindent l�ttunk m�r k�l�nb�z� sz�nh�zakban � is, �n is, eml�ksz�nk arra az id�re, amikor m�g nem volt oly gyakori szok�s m�r nyitott f�gg�ny� n�z�t�rre beengedni a k�z�ns�get. B�r r�k�rdez�sre sorolja (�s igaza van), mi mindent lehet kifog�solni az ut�bbi �vtizedek megfogalmaz�s m�dj�nak, kifejez� eszk�zeinek v�ltoz�saib�l, amikor belemer�l a sz�nh�zr�l val� besz�lget�sbe, hamarosan csillogni kezd a szeme �s sug�rzik bel�le, mennyire szereti m�gis ezt a vil�got. Az a legszebb, mondta egyszerre csak, amikor kihunynak a f�nyek, csak a v�r�s b�rsonyf�gg�ny megvil�g�t�sa �l, a zenekari �rokban a karmester emeli p�lc�j�t, s felcsend�l a nyit�ny. Val�ban �gy van, K�lm�n Imre halhatatlan muzsik�ja pedig m�lt� ehhez a sz�ps�ghez. �s az este k�n�lt egy olyan meglepet�st is, amit �n igaz�n �r�mmel fogadtam, a mikroportok n�lk�li �nekl�st. Szinte teljesen elszokott m�r ett�l a k�z�ns�g, legyen az musical vagy operett (az el�bbin�l val�ban indokoltabb), ott van a sz�n�szeken a kis mikrofon, az er�s�ti fel �nek�ket, de egyben ad is hozz� egy kis „g�pi” �rz�st is. Igaz�n csak leheletnyit, m�gis picit m�s, mint a term�szetes �nekhang. A c�lja persze az, hogy a zenekar ne nyomjon el semmit, minden sz�t tiszt�n lehessen hallani a n�z�t�r minden pontj�n. Csakhogy azokban a m�r emlegetett r�gi id�kben (igaz�b�l nem is volt az olyan r�gen) is j�tszottak a sz�nh�zak nagyoperetteket �s akkor is „�t kellett �nekelnie” a primadonn�nak, a bonviv�nnak, a szubrettnek �s a t�ncoskomikusnak – az egri sz�nh�z m�ret�n�l sokszor j�val nagyobb! – n�z�teret. Nem minden pillanatban siker�lt ez most, de val�ban ritk�n fordult csak el�, hogy a zen�hez k�pest elhalkult az �nek, nem volt igaz�n zavar�. J�, hogy v�llalt�k a m�v�szek, v�llalta a sz�nh�z!